Könyvesektől kérdeztük: Ön szerint mi volt a 2013-as év legjelentősebb magyar könyves invenciója? (Bár Umberto Eco szerint a könyv a tökéletes mérnöki fejlesztés, ötszáz éve szinte változatlan tárgyként él velünk – azért lehetnek, vannak is ötletek akár tartalmi/műfaji értelemben, akár megvalósításban, akár a könyvtermékek marketingjében. Csak egy példa: 2013-ban megjelent a magyar könyvpiacon az interaktív könyvborító Fejős Éva Most kezdődik című kötetével.) A válaszokat a beérkezés sorrendjében tesszük közzé.
Pomázi Gyöngyi igazgató (Akadémiai Kiadó): A 2013-as év legnagyobb könyves invenciója az e-könyvek tömeges megjelenése Magyarországon. Ez sokkal több hordozóváltásnál, ez kultúraváltás, amely az egész magyar könyvpiacot átalakítja.
A könyv formátumban megjelenő tartalom valóban tökéletes mérnöki fejlesztés eredménye, tökéletesen kialakított, az ember általi olvasáshoz kifejlesztett eszköz, annak minden sajátosságával (borító, lapszám, lapozhatóság, kézbe vehető nagyság, vastagság, papír stb.). Ez a Gutenberg találmányára épített modell megváltozott és ez a legnagyobb invenció Magyarországon is. A nyomtatott kultúrából a digitális kultúrába való váltás nem pusztán annyit jelent, hogy az eddig könyvformátumban megjelenő mű más eszközökön is hozzáférhető, olvasható, kereshető, az elektronikusan hozzáférhető tartalmak környezete, infrastruktúrája új lehetőségeket rejt. Egyúttal nagy kihívás szakmánk számára.
A magyar könyvpiac előremutató kezdeményezései a könyvszakmai érdekképviselet és párbeszéd a különböző érdekcsoportok között. Nagyon sok kitűnő ötlet, színesség jellemezte az elmúlt évet felvillanás szerűen: a Typotex remekbeszabott hírlevelei, az Európa kreatív borítói, a Geopen könyves széke a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és a frankfurtin, a Scolar borítói és Facebook oldala, a Vince Kiadó művészeti kalauzai, a Kossuth izgalmas kiadványai, az Akadémiai Padlókönyve, új marketingeszközök (trailerek, közösségi média)...
Mérhető eredményt hozott a kereskedők és kiadók együttműködése, amikor egyeztetett, közös marketing akciókkal, bolti kihelyezésekkel, egymás üzleti érdekeit szem előtt tartó és támogató promócióval szolgálták ki az olvasók és vásárlóknak igényeit. Az ezzel ellentétes kizárólag saját üzleti érdekeket érvényesítő üzleti magatartás hosszú távon árt a szakma és a piac minden szereplőjének.
Az Akadémiai Kiadó honlapja (klikk a képre)
Jenei Tamás ügyvezető igazgató (Saxum Kiadó): Úgy látom, a tavalyi évben a szakmánkkal kapcsolatban leginkább a Gazdasági Versenyhivatal ötletelt. Mindkét ránk vonatkozó döntését elképesztőnek tartom (a négy kereskedő megbüntetését, illetve a két nagy cég fúziójának jóváhagyását). Azt hiszem, ilyen ötletek a civilizált világ más tájain nem születhetnek.
A Saxum Kiadó honlapja (klikk a képre)
Sugár S. András igazgató (Scolar Kiadó): Szerintem a Libri és kiadóinak decemberi 2+1 akciója a saját könyveikre, beleértve a percekkel korábban piacra vitt bestsellereket is (pl. Kálmán Olga). Ezzel nem csak a boltjaik első harmadát foglalták le, hanem tömeges kiszorítást is elértek, úgy, hogy nem három könyvet (esetleg 3 kiadótól) vásárolt a vevő, hanem brutálisan a kibővült csoporton belülre lejtették a pályát. Jelentős kínálat, jelentős kedvezmény, jelentős felületen, a főszezonban: szerintem jelentős piaci sikerrel.
(A múlt év végén, sokkal kisebb volumenben és nem top könyvekkel hasonló már volt, de az nem volt ilyen látványos. Ez szokás volt korábban is a Libriben, az Ulpius Könyvkiadóval, de csak novemberben. Természetesen itt nagy különbség a két külön jogi személy!)
A Scolar Kiadó honlapja (klikk a képre)
Sárközy Bence kiadóvezető (Libri Kiadó): A 2013-as év legfontosabb történése a piac szempontjából biztosan az volt, hogy megélénkült a könyvek iránti érdeklődés, és a válság kezdete óta először erősödött a hazai forgalom. Ennek szerintem az egyik érzékelhető oka az volt, hogy számos jelentős kiadó a kereskedőkkel együttműködve megpróbálta maximalizálni a fontosabb kiadványai iránti figyelmet, illetve a lehető legkörültekintőbb módon pozícionálni azokat a piacon.
Örömtelinek gondolom a Balassi Intézet által 100 millió forintból szervezett Publishing Hungary program eredményeit. Ugyan minden új kezdeményezésnek vannak kezdeti nehézségei, melyeket kis szerencsével és odafigyelő munkával kinőhet az évek során, de nem mehetünk el a már első körben is nyilvánvaló érdemei mellett: a magyar könyvkultúra a korábbi évek gyakorlatához képest több külföldi könyvvásáron jelenhetett meg - nemzeti standokkal, eseményekkel, olyan alkotók jelenlétével, mint Dragomán György, Darvasi László, Kemény István, Márton László, Papp Sándor Zsigmond, Spiró György, Tóth Krisztina és sorolhatnám. Ezen felül számos magyar kiadó jelenlétét segítette az Intézet ezen külföldi szereplések alkalmával, amit akkor is fontosnak tartok megemlíteni, ha a Libri Kiadói Csoport szakemberei elsősorban a saját forrásainkból utaztak tavaly 10 nemzetközi könyves eseményre. A Publishing Hungary program szintén tavaly készítette elő az idén áprilisra szervezett budapesti könyvszakmai fellowship programját, melynek keretében jelentős külföldi kiadókat invitál Magyarországra - ezzel is erősítve a hazai írók műveinek külföldi megjelenési esélyeit. Ilyen programok ma már a világ szinte minden, kulturális értékeire büszke országában vannak, mivel a jól kidolgozott, érthető és könnyen lehívható fordítástámogatás mellett ezzel az eszközzel lehetséges elérni a kisebb nyelvek nemzeti irodalmának megismertetését és népszerűsítését a határokon túl. Örömteli volna, ha idővel mi is felzárkózhatnánk hozzájuk.
A Libri Kiadó honlapja (klikk a képre)
