Privacy Policy

Az ujkonyvpiac.hu internetes médiumot üzemeltető Lafferton és Társa Kft. a Magyar Tartalomszolgáltatók etikai kódexét és ajánlásait sajátnak tekinti.

 

T A R T A L O M S Z O L G Á L T A T Á S I K Ó D E X

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK A TARTALOMSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ MŰKÖDÉSI, ETIKAI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

 

(jelen dokumentum a 2009. október 21. napján megtartott Közgyűlés által felülvizsgált rendelkezésekkel egységes szerkezetű)

 

1. Preambulum

A magyarországi vezető internetes tartalomszolgáltatók (továbbiakban: Tartalomszolgáltatók) annak érdekében, hogy

- az internetes tartalomszolgáltatás szabályai, eljárásai, szokásai meghatározásra kerüljenek, és a szolgáltatók, a felhasználók valamint a szélesebb közvélemény előtt ismertek legyenek;

- az internetes tartalomszolgáltatás a szakmai szervezetek, a piaci résztvevők által szabályozott keretek között történjen;

- az internetes tartalomszolgáltatás illeszkedjen más, a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó területek (a reklámozás, a sajtó, valamint az információszolgáltatás más részterületei) jogszabályi hátteréhez és kialakult önszabályozási rendszeréhez;

- a tartalomszolgáltatás jelen szabályrendszerét elfogadók és alkalmazók számára egyazon szabályok érvényesüljenek;

- a tartalomszolgáltatás fogyasztói, illetve valamennyi azzal kapcsolatba kerülő vagy arról véleményt alkotó számára e szabályok ismertek és számonkérhetőek legyenek;

- a tartalomszolgáltatás elfogadott szabályainak megsértése az önszabályozás keretei között szankcionálásra kerüljön;

- a tartalomszolgáltatók választott szakmai szervezete képviselje a tartalomszolgáltatókat más szakmai szervezetekkel, az állam különböző szerveivel és intézményeivel folytatott egyeztetésekben;

 

- a változó piaci körülményekre, a módosuló jogszabályi háttérre, a magyarországi környezetet befolyásoló nemzetközi folyamatokra, az állami szerepvállalás kialakítására a tartalomszolgáltatók érvényes, egyeztetett és szakmailag megalapozott befolyást gyakorolhassanak,

 

 

megalakították a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, mely kidolgozta, megvitatta és elfogadta az Egyesület Alapszabályát, a tartalomszolgáltatás Kódexét, a tartalomszolgáltatás Etikai Kódexét, valamint különböző ajánlásokat fogalmaz meg tagjai, és az azt elfogadó szervezetek számára a tartalomszolgáltatás részszabályairól, és azoknak az interneten való megjelenítéséről.

 

2. A Kódex hatálya

 

2.1. Jelen Kódex rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete valamennyi, a tagokkal kapcsolatosan, illetőleg a tartalomszolgáltatás kapcsán felmerülő eseti vagy elvi döntést igénylő eljárások során.

 

2.2. Az on-line reklámtevékenységgel összefüggő kérdésekben a 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint a Magyar Reklámetikai Kódex szabályai az irányadóak a jelen Kódexben szabályozottakkal összhangban.

 

3. Fogalommeghatározások és alapvető szabályok:

 

Mind a Kódex egyes rendelkezései, mind a konkrét fogalmak meghatározása során az értelmezés alapelveiként a jogszerűség, a szólásszabadság, és a transzparencia alkalmazandó.

 

3.1. Internetes tartalomszolgáltatónak tekintünk minden olyan jogi vagy természetes személyt, illetve ezek bármilyen csoportját, amely/aki az internetfelhasználók összessége, vagy egy csoportja által elérhető módon, bármilyen (textuális, numerikus, képi, hangos, multimediális) információt tesz közzé időben korlátozott vagy korlátlan módon úgy, hogy a tartalomhoz hozzáférők által e jogi vagy természetes személy egyértelműen, a tartalomhoz való hozzáférés során azonosítható.

 

Az internetes tartalomszolgáltatás fogalmába beleértjük a különböző hálózatokon elérhető WWW, mobil, szélessávú, e-mailes információkat, mely technológiák ugyanakkor nem kizárólagosan alkotják a fogalom tartalmát.

Nem tekintjük Tartalomszolgáltatónak azt a szolgáltatót, aki pusztán technológiai lehetőséget biztosít egy vagy több, egyszerűen azonosítható jogi vagy természetes személynek, információk közzétételére.

 

3.2. A transzparencia elve megköveteli, hogy adott tartalom szolgáltatója a felhasználók számára a lehető legkönnyebben azonosítható legyen: a weben az URL-ek, más technológiák esetében a hasonló azonosítók nem lehetnek megtévesztők arra vonatkozóan, hogy a felhasználó milyen szolgáltatást vesz igénybe.

 

3.3. Az interneten megjelenő különböző tartalmak tekintetében a tartalomszolgáltatók kétféle felelősségét különböztetjük meg:

 

  • a Tartalomszolgáltató felelőssége korlátlan minden szerkesztett és fizetett tartalom esetében;

  • a Tartalomszolgáltató felelőssége korlátozott a felhasználói tartalom esetében.

 

Tartalompartnernek nevezzük azokat a tartalomszolgáltatókat, amelyek valamely más tartalomszolgáltató márkaneve alatt, és/vagy annak navigációs rendszeréből elérhető módon folytatnak önálló tartalomelőállítási tevékenységet.

 

Szerkesztett tartalomnak tekintünk minden információt, amely a tartalomszolgáltató munkatársainak, megbízottjainak közvetlen részvételével kerül közlésre. A szerkesztett tartalmakra megfelelően alkalmazhatóak a sajtóra, nyilvános közlésre vonatkozó jogszabályok, így elsősorban az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, illetőleg az 1986. évi II. törvény a sajtóról vonatkozó rendelkezései. (Lásd még az 5. pontot és az 1. sz. mellékletet.)

 

Fizetett tartalomnak tekintjük azokat a reklámcélú közléseket, melyeket a tartalomszolgáltató munkatársai, megbízottjai valamilyen ellenszolgáltatás fejében közölnek.

 

Felhasználói tartalomnak tekintjük mindazokat az információkat, melyeket a tartalomszolgáltató egy általa biztosított technológia segítségével, a tartalomszolgáltató felületein, a felhasználók bármelyike vagy egy csoportja által elkészítve közöl - tekintet nélkül arra, hogy e tartalmak utólagos korrekciójának (moderálásának) jogát a tartalomszolgáltató fenntartja-e.

 

Jelen rendelkezés alapján a tartalomszolgáltató korlátlan felelősséget visel a közölt hírekért, korlátozottat a felhasználói fórumokban vagy a szabad tárhelyszolgáltatásban, illetve a keresőszolgáltatásban megjelenő információkért. Ezekért a tartalmakért nem felel, ameddig nincsen pozitív tudomása azok jogsértő voltáról.

A szerződés alapján tárhelyszolgáltatást nyújtó szolgáltató nem minősül tartalomszolgáltatónak, és a szerződő fél által közölt tartalmakért, amennyiben nincsen pozitív tudomása azok jogsértő mivoltáról – vétkessége hiányában – nem felel.

 

A felhasználói tartalom a társadalmi nyilvánosság sajátos formája, amelyre a sajtóra vonatkozó jogszabályok nem alkalmazhatóak, ezek a véleménynyilvánítás eszközei, amelyek alkotmányos védelmet élveznek. A felhasználói tartalmak a szólásszabadság fontos instrumentumai, a hozzájuk való viszony elsősorban nem cenzurális, hanem a transzparencia elvén alapul. A felhasználói tartalmak befogadói számára világossá kell tenni, hogy ezek nem a tartalomszolgáltató információi, véleményei stb., tartalmukat a tartalomszolgáltató nem ellenőrizte, és, a gyakran névtelenséget biztosító szolgáltatásformák megnehezítik vagy lehetetlenné teszik az információforrás azonosítását.

 

A tartalomszolgáltató joga és kötelessége, hogy az általa felhasználói tartalmak elhelyezésére biztosított felületekhez az ott való megnyilvánulás szabályait, normarendszerét leíró dokumentumokat csatoljon, és az azokban foglaltakat a korlátozott felelősségviselés elvének megfelelően érvényesítse. A 3. számú melléklet ajánlást tartalmaz, illetőleg mintául szolgálhat ilyen típusú szabályok kidolgozásához.

 

3.4. A tartalomszolgáltatók kiemelt feladata, hogy az általuk biztosított felületeken megjelenő egyértelműen jogsértő tartalmakat - amint azokról pozitív tudomást szereznek - eltávolítsák. A tartalomszolgáltatók ugyanakkor arra törekednek, hogy a kifogásolt felhasználói tartalmakkal kapcsolatban az elsődleges kezelési forma az ellentétes vélemények, információk azonos felületen való megjelenítése legyen.

 

4. A hatályos jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazási kötelezettsége, értelmezési elvei; együttműködés az egyes jogszabályok végrehajtását végző szervekkel, hatóságokkal, intézményekkel

 

4.1. A hatályos jogszabályi környezet alkalmazása, kötelezettségvállalás ezen rendelkezések betartására.

 

4.1.1. A szerzői jogok köre

 

A tartalomszolgáltatók joga és kötelessége, hogy mind a szerkesztett, mind a felhasználói tartalmak esetében a szerzői jogokhoz kötődő jogszabályi előírásokat érvényesítsék.

 

Az internetes információközlés sok tekintetben megszüntette azokat az időhöz és térhez kötött természetes korlátokat, amelyek megnehezítették a szerzői jogok megsértését. A tartalomszolgáltatók alapelvnek tekintik, hogy bár a közlések alapjául szolgáló tényekhez nem kötődnek szerzői jogok, az információkat közlő szöveges/képi/hangos/ multimediális tartalmakat – amennyiben azok a hatályos jogszabályok értelmében szerzői műnek minősülnek, azaz egyéni, eredeti jellegűek - a szerzői jog védi.

 

A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy minden esetben konkrétan megjelölik a máshonnan átvett információ forrását (lásd még 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseit), továbbá tiszteletben tartják azt a lehetőséget, hogy más tartalomszolgáltató a napi eseményekhez kapcsolódó, gazdasági vagy politikai témájú cikkeinek többszörözésének megtiltsa. Egyes nem szöveges tartalmak (képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások) a szabad felhasználás körében sem használhatók fel engedély nélkül, azaz nem idézhetők (Szjt. 67. § (5) bek.).

 

Nem tiltott ugyanakkor olyan szolgáltatás működtetése, amely részben vagy egészben más tartalomszolgáltatások főoldalaihoz vagy jól elkülöníthető tartalmi egységeihez (például: Hírek rovat) való kapcsolódások gyűjteménye. Nem tiltott továbbá a más tartalomszolgáltatók egyes anyagaihoz való eseti, témafüggő kapcsolódások elhelyezése bármely tartalomszolgáltatásban. A kapcsolt anyagok esetleges jogsértő jellegéért való felelősséget azonban a hatályos jogszabályok, illetve a tartalomszolgáltató és a kapcsolt anyagot közzétevő személy/szervezet közötti megállapodás határozza meg.

 

A tartalomszolgáltatók a fenti elveket mind a hazai, mind a nemzetközi tartalomszolgáltatókra, médiumokra nézve alkalmazzák.

 

A tartalomszolgáltatás során közzétett fényképek, illetve fotóművészeti alkotások felhasználása (saját képek, vásárolt képek, promóciós célú, ingyenesen használható képek, egyéb szabadon felhasználható képek, lopott képek, stb.) az alábbi szabályok figyelembe vételével történhet:

 

Az interneten található képek mind jogilag, mind sok más szempontból igencsak sokfélék lehetnek. A képek, melyek lehetnek egyrészről fényképek vagy fotóművészeti alkotások, másrészről reprodukciók, állhatnak szerzői jogi védelem alatt, de lehetnek szabad felhasználás tárgyai is, illetőleg fennállhat rajtuk valakinek anyagi értékű joga (pl. képügynökségi képek sok esetben szerzői jogilag nem védettek, de az ügynökség anyagi érdeke, hogy felhasználásuk kizárólag rajta keresztül történhessen, mivel előállításuk az ő hozzájárulásával történt). Annak eldöntése, hogy szerzői jog által is védett-e a kép, csak esetről esetre történhet, annak vizsgálatával, hogy egyéni, eredeti jellegű-e az alkotás, alkotója egyértelműen felismerhető-e.

 

Saját képek esetében a tartalomszolgáltató dolga, hogy „beszállítóitól”, legyenek azok külső vagy belső munkatársak, írásbeli felhasználási szerződéssel (vagy munkaszerződéssel) megszerezze a számára szükséges jogokat. A felhasználás terjedelmét ezen megállapodások fogják meghatározni.

 

Vásárolt képek esetében az előbbiek az irányadóak.

 

Promóciós céllal átadott képek esetében az átadónak kell a tartalomszolgáltató felé szavatolnia, hogy jogszerűen adta át a képeket, illetőleg a tartalomszolgáltató azokat jogszerűen használhatja maga is. Különösen fontos ezen esetekben a szavatosság írásba foglalása, mivel e nélkül, a szerzői jogi szabályok, de más jogszabályok szerint is, a tartalomszolgáltató viseli a teljes felelősséget, amelyet csak ilyen bizonyítható szavatosság mellett háríthat át.

 

Az interneten fellelt egyéb képek esetében annak mérlegelése szükséges, hogy azokon kinek és milyen jogosultsága áll fenn. Ezek közül a szerzői jog a legvalószínűbb. Amennyiben az adott kép szerzője egyértelműen azonosítható, illetőleg a kép egyéni, eredeti jellege feltételezhető, úgy a tartalomszolgáltatónak a felhasználáshoz ún. közös jogkezelésben, a HUNGART elnevezésű közös jogkezelőtől kell engedélyt kérnie, és a jogdíjat megfizetnie (a jogosítás feltételei és a díjak megtalálhatóak a www.hungart.org cím alatt). Ezen engedéllyel és díjfizetéssel mentesül minden további szerzői jogsértés alól. Amennyiben az is valószínűsíthető, hogy az adott kép tekintetében pl. más tartalomszolgáltatónak vagy képügynökségnek jogosultsága lehet, úgy mindenképpen ezeket is meg kell keresni az engedély megszerzése érdekében

 

4.1.2 Adatvédelem és információs önrendelkezési jog

 

A tartalomszolgáltatók a 2. számú mellékletben rögzített elveknek és szabályoknak megfelelően járnak el a felhasználói, illetve egyéb adatok, információk kezelése során.

 

4.2. A hatóságok, állami szervek, illetve intézmények megkeresései során követendő eljárás

 

Amennyiben valamely államigazgatási, bírósági, vagy egyéb hatósági eljárás során, az eljáró szerv akár a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületéhez, akár valamely egyesületi taghoz, olyan jellegű megkereséssel fordul, amelyben az Egyesület vagy a tag birtokában, kezelésében lévő adatok, információk átadását, avagy az eljárásban való közreműködését kéri, a tartalomszolgáltatók a következők szerint kötelesek eljárni:

 

4.2.1. A tartalomszolgáltatók általános érvényű kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden olyan jogszerű megkeresést, amelyet az eljáró szerv, személy hitelt érdemlően igazolt módon teljesít a saját eljárása során, a lehető legteljesebb együttműködés keretei között teljesítenek.

 

4.2.2. A tartalomszolgáltatóknak, illetve alkalmazottaiknak, meghatalmazottaiknak jogában áll, hogy az eljáró személy, szerv eljárási jogosultságát, illetőleg a megkeresés szükségszerűségét igazoltassák az eljáróval.

 

4.2.3 A tartalomszolgáltatók ugyanakkor nem kötelezhetőek olyan adatok, információk átadására, amelyek jogszerűen nem is lehetnek a birtokukban, mivel ilyen adatokat – amennyiben mégis a kezelésükbe kerülnek – kötelesek haladéktalanul törölni (lásd még az adatvédelmi biztos által, fórumok hozzászólói adatainak a rendőrség számára való kiszolgáltatásának jogszerűtlenségéről született állásfoglalásának rendelkezéseit[1]). A szerveren rögzített IP-cím, illetve egyéb adat vonatkozásában a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) értelmében nem a tartalomszolgáltató, hanem a szervert üzemeltető szolgáltató (service provider. internetszolgáltató) minősül adatkezelőnek. Míg a tartalomszolgáltató az adatalany hozzájárulása híján nem kezelheti a forgalmi adatokat, addig az internetszolgáltató a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben igen. Ez utóbbi adatkezelés törvényi alapját a hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény teremti meg, ám e törvény adatkezelésről és adatvédelemről szóló rendelkezései ugyancsak nem alkalmazhatók megfelelően az interneten nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdésekre. Mindezek alapján a tartalomszolgáltató nem adhatja ki a megkereső hatóság, szerv részére az előzetes regisztráció nélküli részvételt biztosító szolgáltatása, pl. fórumai igénybevevőinek nevét és lakcímét, s más, a hozzászólóval összefüggésbe hozható adatot sem, mivel ezen adatok jogszerűen nem lehetnek a birtokában.

 

A tartalomszolgáltató köteles a nyitó weboldaláról elérhető adatvédelmi nyilatkozatot közzétenni, amelyben a kezelt adatok körére, az adatkezelés céljára, módjára, időtartamára, valamint a felhasználó jogérvényesítési lehetőségeire vonatkozó tájékoztatás is szerepel. Amennyiben a tartalomszolgáltató regisztrációhoz kötött szolgáltatást üzemeltet, az adatvédelmi nyilatkozatot a regisztrációs felületen, jól látható helyen is közzé kell tenni, és annak kifejezetten rendelkeznie kell regisztrált adatok kezeléséről.

 

4.2.4. A tartalomszolgáltatók az egymás iránti, illetve a más hozzáférés-szolgáltatók általi megkeresések során kötelezik magukat, hogy együttműködnek a kötelezettségeik teljesítése érdekében.

 

5. A tartalmak integritása

 

5.1. A tartalomszolgáltatók felhasználóik számára minden esetben a lehető legvilágosabban érthetővé teszik, hogy az igénybe vett szolgáltatást mely jogi vagy természetes személy működteti, illetve adott tartalom a szerkesztett/fizetett vagy felhasználói kategóriába tartozik-e. Az adott tartalomszolgáltatáson kívül eső tartalmakra mutató kapcsolatokat ugyancsak elkülöníthető módon jelzik.

 

5.2. A tartalomszolgáltatók tartózkodnak minden olyan technikai, technológiai megoldástól, amely a felhasználót a fenti tekintetben megtévesztheti vagy megzavarhatja, kivéve ha a megtévesztett felhasználót előzőleg tájékoztatják a megtévesztés tényéről, és lehetőséget adnak számára, hogy megtagadja a belépést. A webes tartalmak esetében ez a követelmény különösen érvényesítendő a felhasználói oldalon feltűnő URL megválasztásában.

 

5.3. A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy kerülik azokat a technológiai megoldásokat, amelyek kéretlen tartalmakat juttatnak el a felhasználókhoz, így például – de nem kizárólag – automatikusan megnyíló böngészőablakok alkalmazásával. Ez a tilalom nem terjed ki az egy honlap két oldala között időben behatárolt átmenetet biztosító oldalakra („interstitial”) és a szolgáltatások egy-egy oldalához kapcsolt, egy-egy darab felnyíló ablakra („pop-up window”), amennyiben az korlátozott kiterjedésű (a felhasználó által kért oldalt csak kis részben takarja ki), és egyszerűen, egyértelműen bezárható.

 

5.4. Kizárólag a címzett egyértelmű, előzetes és kifejezett hozzájárulásával történhet reklámozás elektronikus levél útján, vagyis a reklámozó, illetve reklámközzétevő csak abban az esetben használhatja a címzett bármilyen személyes adatát (ideértve elektronikus levélcímét is), ha utóbbi ehhez egyértelműen és előzetesen hozzájárult (opt-in). A reklámozó, illetve reklámközzétevő csak arra a célra használhatja a fogyasztó/befogadó bármilyen személyes adatát (ideértve elektronikus levélcímét is), amelyre utóbbi azt rendelkezésre bocsátotta, harmadik fél részére csak kifejezett, előzetes engedéllyel adhatja át. Céltól eltérő adatkezelésnek minősül, ezért tilos az interneten egyes meghatározott szolgáltatások igénybevétele során elektronikus levélcímüket nyilvánosan hozzáférhetővé tevő (például apróhirdetés-szolgáltatást igénybe vevő) fogyasztók/befogadók számára - akár az általuk igénybe vetthez hasonló- szolgáltatásokat (például más apróhirdetés-szolgáltatást) elektronikus levélben ajánlani.

 

Értelemszerűen nem minősül céltól eltérő adatkezelésnek, ezért nem tilos gyűjteni, adatbázisba rendezni és tárolni azokat a levélcímeket, amelyeket tulajdonosaik kifejezetten azzal a céllal tettek közzé, hogy azokon keresztül szolgáltatásukkal, munkájukkal kapcsolatos észrevételeket, információkat lehessen számukra eljuttatni. Az adatbázisok azonban más szolgáltatás igénybevételére irányuló adatszolgáltatás esetén nem kapcsolhatók össze.

 

5.5. A tartalomszolgáltatók szigorúan kerülnek minden olyan megoldást, amely a felhasználó számára más szolgáltató által működtetett tartalmat saját tartalomként tüntet fel anélkül, hogy az érintett szolgáltatók erről írásbeli megállapodást kötöttek volna. Ez a tilalom kiterjed például egy külső tartalom saját keretben (frame) való megjelenítésére, más szolgáltatók által megjelenített képek saját oldalakon való megjelenítésére, külső szolgáltató által működtetett adatbázis vagy adatbázis-jellegű szolgáltatásban való keresés vagy böngészés eredményeinek saját felületen való megjelenítésére, és minden hasonló megoldásra. Kivételt képez mindezek alól, ha a tartalomszolgáltató engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek folytatására.

 

5.6. A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy amennyiben külső szolgáltató által működtetett adatbázishoz vagy adatbázis-jellegű tartalomhoz felületi hozzáférést (például keresőablakot) kívánnak biztosítani saját szolgáltatásukban, erről az adott szolgáltatás üzemeltetőjét írásban előzetesen tájékoztatják. A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy ha adatbázis üzemeltetője egy adott megoldás ellen indokolt kifogással él, az adott hozzáférést megszüntetik. Indokoltnak tekintjük azt a kifogást, amely bizonyítja, hogy adott hozzáférés az üzemeltető érdekeit, szolgáltatásának integritását súlyosan sérti.

 

5.7. A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy szolgáltatásuk felületeire csak olyan további szolgáltatásokat integrálnak (navigációba való beillesztés, a tartalomstruktúrában való egyéb módon történő, állandó jellegű megjelenítés), amelyek megfelelnek jelen Kódex előírásainak.

 

6. Archiválás

 

Mivel az internetes tartalomszolgáltatás a hagyományos nyomtatott és elektronikus sajtótól egyaránt különbözik, a visszakereshetőség és számonkérhetőség feltételei speciálisan szabályozandók.

 

A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy minden általuk közölt szerkesztett tartalmat, és egyes felhasználói tartalmakat a közléstől számított legalább 30 napig archiválnak, és indokolt esetben hozzáférhetővé tesznek. Az archiválási kötelezettség kiterjed azokra a szerkesztett tartalmakra is, amelyek önálló azonosíthatósággal (például külön URL-lel) nem rendelkeznek, illetve egy adott formában csak rövid ideig hozzáférhetőek. A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy az internetes közlés lehetőségeit nem használják ki arra, hogy esetleges hibáik, tévedéseik számonkérhetőségét megakadályozzák. A tartalomszolgáltatók ugyanakkor fenntartják a jogot, hogy az egyes anyagokban hibásan megjelent információkat, a felhasználókat félrevezető megfogalmazásokat külön jelzés nélkül javítsák, szolgáltatásukban a legjobb tudomásuknak megfelelő információkat tegyék hozzáférhetővé. Követelmény ugyanakkor, hogy ha egy súlyosan félrevezető, természetes vagy jogi személyre nézve hátrányos megfogalmazás huzamosabb ideig elérhető volt a felhasználók számára, a javított változat jelezze a módosítás tényét.

 

A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy a sajtó-helyreigazítás általános szabályait (akár önkéntes, akár bíróság által előírt helyreigazításról van szó) az internetes tartalomszolgáltatás sajátos feltételrendszerére alkalmazzák, és mindent elkövetnek, hogy a helyreigazítás az eredeti közlésnek megfelelő módon és ideig megjelenítve érje el a felhasználókat.

 

7. A korhatárhoz kötött tartalom kérdése; szükséges figyelmeztetések

 

A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy amennyiben szolgáltatásuk egésze vagy egy része kiskorúakra káros lehet, erről a belépés előtt tájékoztatják a felhasználókat. Az ilyen tartalmakhoz való hozzáférés előtt fel kell hívni a figyelmet a tartalom jellegére, és a felhasználónak aktívan meg kell erősítenie, hogy átlépte a megadott korhatárt; az erre szolgáló felület nem tartalmazhat sem képi, sem szöveges, sem egyéb részleteket magából a tartalomból.

 

A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a kis- és fiatalkorúak számára nem megfelelő, illetve a felhasználók egy része számára súlyosan sértő vagy sokkoló tartalmak kéretlenül ne kerüljenek a felhasználók elé. Mind a szerkesztett, mind a felhasználói tartalom esetében követendő alapelv, hogy az ilyen tartalmakhoz való hozzáférés előtt a felhasználót figyelmeztetni kell.

 

A tartalomszolgáltatók vállalják továbbá, hogy szolgáltatásuk során könnyen hozzáférhetővé teszik olyan szolgáltatások elérhetőségét, illetve igénybevételük módjára vonatkozó információkat, amelyek révén a kiskorúak felügyeletét ellátó személy a kiskorú számára hozzáférhető oldalakat előzetesen megszűrheti (ún. filterek). Ilyen filterek lehetnek – többek között – az alábbiak: - Dolphin Knight – a Windows Live Családbiztonság szoftvere - AOL Parental Control - Cyber Sentinel - Internet Sheriff - Net Nanny - Sentry Parental Controls – CyberPatrol - Safe Eyes - K9 Web Protection. Léteznek a szolgáltatók által kínált megoldások (Pl. AOL, Earthlink, Yahoo), vannak vírusirtó és tűzfal szoftverekben szülői felügyeleti eszközök (Pl. Norton, Kerio), és vannak operációs rendszerhez adott / ingyenesen letölthető eszközök (Vista, Mac OS X, Windows Live OneCare). A videó-játékok piacán általánosságban elmondható, hogy az összes current-gen konzol (PS3, Wii, X360) rendelkezik beépített szülői szűrő-eszközökkel. Némely operációs rendszereknél (pl.:Vista) van arra lehetőség, hogy a játékokat a szülő az ESRB besorolás alapján engedélyezze vagy tiltsa le. A fenti megoldásokon túlmenően a "Biztonságos Böngészés Program" szoftvere nem tiltja le teljesen a gyerekeket az internetről, inkább sokrétű szűrési lehetőségeivel a szülők vagy éppen tanárok által károsnak gondolt tartalmakat nem engedik a képernyőjükre.

 

 

8. Vegyes rendelkezések

 

Jelen Kódex rendelkezéseinek rendszeres felülvizsgálata és értékelésének mechanizmusa az Egyesület Elnökségének hatáskörébe tartozik, az Elnökség által kijelölt szakértők esetleges bevonásával. A felülvizsgálatnak és értékelésnek legalább évente kell megtörténnie.

 

 

 

1. számú Melléklet

 

A tartalomszolgáltatás etikai kódexe a szerkesztett tartalmakra vonatkozóan

 

A saját tartalom

 

A tartalomszolgáltató szolgáltatására vonatkoztatva (a szabad hozzáférésű és az exkluzív részben egyaránt) saját tartalomnak tekintendő minden olyan információ, amely – a tartalomszolgáltató szerkesztőségében jön létre és/vagy saját adatbázisából kerül a nyilvánosság elé, – tartalompartner hozza létre, és a tartalomszolgáltató szerkesztőségi rendszerén keresztül módosítva (szerkesztve) vagy módosítás nélkül kerül a felhasználókhoz, – tartalompartner adatbázisából és/vagy szerveréről kerül nyilvánosság elé, de a tartalomszolgáltató keretrendszerében kerül a felhasználók elé, – a fenti folyamatok bármilyen vegyes működtetése során jön létre és/vagy módosul.

 

I. Lelkiismeretes tájékoztatás

 

A lelkiismeretes tájékoztatás követelménye azt jelenti, hogy a tartalomszolgáltatás során felmerülő összes kérdésben a felhasználók, a nyilvánosság, a köz érdekeinek alapján születnek a hiteles tájékoztatással kapcsolatos döntések.

 

1. Témaválasztás

 

A tartalomszolgáltató munkatársai a témaválasztás során aszerint döntenek, hogy egy téma milyen mértékben tart számot a köz érdeklődésére, illetve milyen mértékű közérdek fűződik a téma feldolgozásához. A közérdek ebben az esetben nem tesz különbséget a feldolgozandó témában szereplő személyek vagy szervezetek szerint.

 

A közérdek annyit jelent, hogy minden fontos, szignifikáns információ nyilvánosságra kerüljön, ha mégsem így történik, az csak szerkesztési szempontok miatt fordulhat elő, célja pedig csak az lehet, hogy egy későbbi időpontban más információkkal kiegészítve, szakmailag megalapozottabban lásson napvilágot.

 

Egy hír elkészítésének célja mindig csak az események bemutatása, és sohasem azok befolyásolása lehet.

 

2. Pontosság

 

A tartalomszolgáltatónak mindig pontosnak kell lennie. Ennek érdekében a tartalomba kerülő összes információt többszörösen ellenőrizni kell, ha szükséges, újabb források, szakértők bevonásával. Az információk forrását minden esetben közölni kell a felhasználókkal azon esetek kivételével, amikor az informátor névtelenségét kéri, és ez az ő védelmét szolgálja (lásd még a 6. pont rendelkezéseit). A forrásmegjelölésnek tartalmaznia kell minden, az információt befolyásoló lényeges tényezőt, egy információ ugyanis csak annak forrásával együtt értékelhető. A bemutatott archív anyagokat világosan meg kell különböztetni az aktuálisaktól.

 

A pontosság érdekében minden egyes információforrást kritikával kell kezelni: az esetleges tévedésre nem mentség, ha azt a tartalomszolgáltató valamely más médiumból vette át. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az információk gyorsan elévülhetnek, ezért a korábban ellenőrzött információkat újraközlés esetén újra ellenőrizni kell.

 

A leglelkiismeretesebb munka mellett is előfordulhat ugyanakkor, hogy téves információ kerül a tartalomba: ilyenkor a hibát azonnal el kell ismerni és a lehető legvilágosabban ki kell javítani. Helyreigazításkor nem helyes egyes személyekre vagy szervezetekre hárítani a hibát, ez csak akkor megengedett, ha a tény maga is hírértékkel bír. Ellenkező esetben – ha a tévedés forrása igazolhatóan nem a tartalomszolgáltató munkatársainak gondatlansága volt – a „rajtunk kívül álló okokból” formulát kell alkalmazni.

 

Helyreigazítást nemcsak akkor indokolt közölni, ha azt az ügyben érintett valamely szereplő kéri: a tartalomszolgáltatónak akkor is tájékoztatnia kell a felhasználót a tévedésről és a valós tényekről, ha arra egy kívülálló hívja fel a figyelmet, vagy maga ismerte fel tévedését.

 

3. Pártatlanság

 

A pártatlanság követelménye a lelkiismeretes tájékoztatás egyik alapköve. A tartalomszolgáltatónak – kortól, nemtől, vallástól, fajtól, szexuális beállítottságtól vagy a társadalomban elfoglalt pozíciótól függetlenül – a közt és a nyilvánosságot mint egészet, és sohasem annak egy részét kell szolgálnia.

 

Módot kell találni rá, hogy a társadalom sokszínűsége a tartalomban is érzékelhető legyen. Arra kell törekedni, hogy minden esemény és vélemény a jelentőségének megfelelő súllyal és terjedelemben kerüljön feldolgozásra.

 

A tartalomszolgáltató tartalmaiban a különböző véleményeknek mindig a jelentőségüknek megfelelő súllyal kell helyet kapniuk. Elengedhetetlenül helyet kell kapnia nézetei kifejtésére annak, akire vonatkozóan valamilyen információt vagy véleményt szándékozik a tartalomkészítő publikálni.

 

Amennyiben a tartalomkészítő próbálkozása ellenére, rajta kívül álló okokból nem sikerül megjeleníteni a tartalomban valamilyen fontos szempontot (például a megkeresett személy nem hajlandó nyilatkozni, elfogadhatatlan feltételeket szab vagy nem sikerül kapcsolatba lépni vele), vagy hasonló okokból nem tud megszólalási lehetőséget biztosítani a tartalomban megtámadott közszereplőnek, úgy ezt a tartalomban egyértelműen és világosan jelezni kell.

 

4. Jóízlés

 

A tartalomszolgáltató szerkesztett tartalmának teljes egészében tartania kell magát a jóízlés követelményeihez, ugyanakkor ki kell zárnia azt a veszélyt, hogy nem mutatja be a várhatóan közfelháborodást keltő eseményeket és véleményeket. A tartalomszolgáltató feladata, hogy a közvéleményt felháborító eseményeket és véleményeket is ízlésesen tálalja: különbséget lehet és kell tenni a tudósítás témája és feldolgozásának módja között. A tartalomkészítők felelőssége, hogy ez a különbség a felhasználók számára is minden esetben világos legyen. Ennek érdekében különös figyelemmel kell lenniük arra a tartalomkörnyezetre, amelyben az adott tudósítás megjelenik.

 

A tartalomszolgáltató szigorúan elkerüli, hogy felhasználóit öncélú szöveges, képi vagy hangos eszközökkel sokkolja. Kerülni kell az explicit módon erőszakos vagy erotikus jelenetek bemutatását, a vulgáris kifejezések öncélú használatát minden tartalomtípusban. Amennyiben egy adott információ/szolgáltatás közvetítése megoldhatatlan ilyen tartalmak közlése nélkül, közvetlenül adott tartalom előtt fel kell hívni a felhasználók figyelmét az elkövetkezőkre, világossá kell tenni, hogy mire számíthat a felhasználó, aki továbbkattint.

 

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fiatal vagy bármilyen más okból érzékeny felhasználók számára nem csupán a könnyen felismerhetően durva vagy szexuális jellegű tartalomrészletek lehetnek kellemetlenek, sokkolóak, hanem olyanok is, amelyek ezeknél nehezebben kategorizálhatóak. Ennek megfelelően a fenti szabályok vonatkoznak az emberek vagy embercsoportok számára megalázó, az extrém félelemérzetet kiváltó tartalmakra, és így tovább. A cél ebben az esetben sem az, hogy a tartalomszolgáltató a való világot hamisan mutassa be, hanem az, hogy felhasználóit minden esetben tájékoztassa arról, ha bármilyen tekintetben szélsőséges élményekre kell felkészülniük.

 

A fentiek szellemében a hírtartalomban is szigorúan kerülni kell az erőszakos, véres események öncélú bemutatását. Amennyiben ezeknek a tartalomba illesztése indokolt, mert a történtek léptéke, tartalma és jelentősége egyébként nem közvetíthető, a tartalomvezetőnek ugyancsak előzetesen fel kell hívnia erre a felhasználók figyelmét.

 

A tartalomszolgáltató minden tartalomkészítőjének kötelessége, hogy ezeket a szempontokat a tartalom összeállításakor mérlegelje: a döntéseket körültekintően, minden szempontot figyelembe véve kell meghozni. Minden tartalomkészítőnek joga és kötelessége, hogy egy-egy döntés előtt munkatársaival, szerkesztőjével, főszerkesztőjével részletes konzultációt folytasson adott problémáról.

 

A tartalomszolgáltató tartalomkészítői mind a képernyőn, mind azon kívül személyesen is tartják magukat a társadalmilag elfogadott kommunikációs szabályokhoz. Mindazokkal a személyekkel, akikkel a tartalomkészítés során kapcsolatba kerülnek, udvariasan és tisztelettel kommunikálnak – függetlenül attól, hogy milyen az illető társadalmi pozíciója, illetve milyen minőségben szerepel a tartalomban.

 

Minden olyan esetben, amikor az újságíró jelen etikai kódex szabályai szerint járt el, de ennek ellenére támadás éri, a tartalomszolgáltató és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete valamennyi rendelkezésére álló eszközzel megvédi őt.

 

A tartalomszolgáltató munkatársai kerülik a durva, vulgáris kifejezések öncélú használatát, tartják magukat a magyar nyelv kiejtési, grammatikai és stiláris szabályaihoz, a közérthetőség igényeihez és tartózkodnak a túlzottan hatásvadász vagy sértő fordulatoktól, természetesen azon esetek kivételével, amikor az ezen szabályoktól való eltérést stíluselemként alkalmazzák.

 

5. Közérthetőség

 

A tartalomkészítés céljai szempontjából alapvető fontosságú, hogy minél több információ minél több emberhez jusson el. Ezért rendkívül fontos, hogy a tartalomszolgáltató tartalmai közérthetőek legyenek: ne csak technikailag legyenek sok ember számára elérhetők, hanem nyelvileg, képileg és intellektuálisan is az emberek legszélesebb rétege számára legyenek érthetők és követhetők. E cél eléréséhez több szempontra is figyelemmel kell lenni.

 

Nem célszerű olyan kifejezéseket, nyelvi fordulatokat használni, amelyek jelentése valószínűsíthetően nem világos az adott tartalom felhasználóinak egy része számára. Ezért kerülni kell az adott közönség által be nem vett idegen szavak és kifejezések használatát és a nem egyértelmű, utalásszerű fordulatokat.

 

A tartalomszolgáltató és hírtartalmai számára rendkívül fontos, hogy a felhasználók érdeklődjenek a hírek iránt. Ezt az érdeklődésük azonban csak akkor tartható fenn, ha a tartalomszolgáltató mindent elkövet annak érdekében, hogy a felhasználók megértsék az információkat.

 

6. Az információszerzés szabályai

 

Az információszerzés körülményeiben sem léphetnek át a tartalomszolgáltató munkatársai bizonyos etikai szabályokat. Közszereplők morális vétségek miatt csupán akkor vonhatóak felelősségre, ha a morális szabályokat a felelősségre vonandó személyről vagy szervezetről való információgyűjtés során a tartalomszolgáltató munkatársa nem szegte meg.

 

 

Ezért tilos információt olyan módon szerezni, hogy a tartalomkészítő az információforrást megtéveszti. Az információforrás nem vezethető félre az információgyűjtés célja, a publikáció médiuma és várható nagyjábóli időpontja kérdéseiben (feltéve, hogy igényli ezeket az információkat). Ezen tilalom alól kivételt képez azonban az az eset, amikor a megtévesztő módon megszerzett információk közzététele előtt a tartalomkészítő megszerzi a megtévesztett személy, szervezet hozzájárulását a nyilvánosságra hozatalhoz. Szintén kivételt képez e szabály alól az az eset, amikor a közléshez különösen jelentős közérdek fűződik.

 

Tilos a neve elhallgatását kérő információforrást felfedni. Egy újságíró életében előfordulhatnak esetek, amikor akár informálisan (más források, politikusok, kollégák, privát ismerősök), akár formálisan (rendőrség, ügyészség, bíróság részéről) nagy nyomás nehezedik rá, hogy felfedje informátorát. Ezt azonban semmilyen körülmények között nem teheti meg. Közölnie kell viszont informátora nevét szerkesztőjével vagy egyéb közvetlen felettesével. Rajta kívül a tartalomszolgáltatónál sem köteles senkinek elárulni az információ forrását, sőt, kívánatos, hogy azt minél kevesebben tudják, hiszen így kevesebb emberre nehezedhet nyomás, hogy fedje fel az informátort. Amennyiben hivatalos szerv követeli, hogy fedje fel az informátort, előfordulhat, hogy az újságíró az igazságszolgáltatással is összeütközésbe kerül, sőt, büntetés is fenyegetheti mind őt, mind a tartalomszolgáltatót. A tartalomszolgáltató azonban ilyen esetekben ki fog állni munkatársai mellett. Érdemes mindazonáltal megkeresni az információforrást és engedélyét kérni, hogy felfedjük kilétét).

 

Információt pénzért vagy más előnyért, illetve ezek ígéretéért vásárolni csupán különösen indokolt esetben lehetséges. Választott tisztségviselőkre, illetve közalkalmazottakra, vagy bármilyen, fizetését közpénzből kapó személyre ez fokozottan igaz; egyéb esetekben mérlegelés kérdése lehet; Tilos továbbá információt, dokumentumot lopni, eltulajdonítani, és tilos engedély nélkül magánterületre behatolni.

 

Amennyiben a megszerzendő információról alapos okkal feltételezhető, hogy valamilyen, a megszerzésekor elkövetett vétségnél nagyobb, a közérdeket különösen sértő vétségre derít fényt vagy nyilvánosságra kerüléséhez jelentős társadalmi érdek fűződik, és más módon vélhetően nem szerezhető meg, úgy annak megszerzése kivételesen megengedhető a törvényes keretek között. Hogy ez az eset fennáll-e, azt a tartalomszolgáltató felelős vezetője jogosult eldönteni, az ő kötelessége az összes körülményt figyelembe véve megalapozott, a kódex szelleme szerinti döntést hozni. Amennyiben a megszerzett információ nem igazolja az előzetes feltevést, úgy azt nem szabad felhasználni.

 

Léteznek azonban olyan helyzetek, amikor az újságírónak nincs módja szerkesztője útmutatását kérni, mert gyorsan kell cselekednie. Ilyenkor neki kell mérlegelnie a fenti szempontokat. Amennyiben jelen Kódex szellemének megfelelően jár el, bármilyen támadások is érjék, a tartalomszolgáltató támogatni fogja és a megfelelő jogi és társadalmi védelemben részesíti.

 

7. Az információforrás megjelölésének szabályai

 

Ha az információforrás személy vagy szervezet – amennyiben az információforrás korlátozás nélkül megnevezhető, úgy ezt meg kell tenni, közölni kell rangját és a szervezet nevét, melyet képvisel. A szervezetek jelölésére nem használhatók rövidítések – kivéve néhány már szóértékű rövidítést: ENSZ, NATO, a parlamenti pártok nevei. Ha az információforrás nem nevezhető meg, körülírt forrásmegjelölést kell alkalmazni, amelynek ki kell terjednie – az ésszerű terjedelem határain belül – minden olyan körülményre, amely lényegesen befolyásolja az információ milyenségét: a forrás információ-hozzáféréséi szintjét, az információ tárgyához való viszonyát, kommunikációs tulajdonságait. Mindig ügyelni kell azonban arra, hogy a körülírás ne tegye egyértelműen felismerhetővé a neve elhallgatását kérő forrást.

 

Ha az információforrás más sajtóorgánum, úgy minden esetben pontosan meg kell jelölni az információ forrását. Tilosak az olyan forrásmegjelölések, mint „egy napilap”, vagy „egy tévéműsor”, még akkor is, ha a tartalomszolgáltató legközvetlenebb versenytársáról van szó.

 

II. Összeférhetetlenség

 

Ahhoz, hogy egy újságíró elfogulatlanul és pártatlanul legyen képes dolgozni, távol kell tartania magát olyan témáktól, amelyekhez valamilyen, a szakmainál közelebbi kapcsolat fűzi. Az összeférhetetlenségi korlátozások nem lehetnek képesek normatívan szabályozni az összes lehetséges összeférhetetlen helyzetet, ezért a tartalomszolgáltató munkatársai számára kötelező, hogy ne csak a kódexben kimondottan említett összeférhetetlen helyzetektől tartsák távol magukat, de az itt nem szabályozott, de gyaníthatóan összeférhetetlen helyzetekben is a kódex szelleme szerint járjanak el. Ha a legapróbb esélye felmerül, hogy valamilyen összeférhetetlenség áll fenn, vagy csak úgy érzik, hogy egy kérdésről nehezükre esik pártatlanul, elfogulatlanul tudósítani, a tartalomszolgáltató munkatársai konzultáljanak szerkesztőjükkel vagy egyéb közvetlen felettesükkel.

 

A tartalomszolgáltató munkatársai minden, e fejezetben felsorolt típusú kötődésükről kötelesek beszámolni közvetlen felettesüknek, aki viszont köteles a kapott információt bizalmasan kezelni.

 

1. Rokoni kapcsolatok

 

A tartalomszolgáltató tartalomkészítőinek kerülniük kell azt, hogy olyan témán dolgozzanak – vagy segítséget nyújthassanak olyan témán dolgozóknak – amelyben ők maguk, vagy valamely rokonuk közvetlenül érdekelt. Tilos, hogy a munkatársak ilyen témáról tudósítást készítsenek, szerkesztők pedig ilyen tudósításokat szerkesszenek. Rokoni kapcsolaton az újságíró és a vele egy háztartásban élők első- és másodfokú rokoni kapcsolatait értjük.

 

2. Politikai kapcsolatok

 

A tartalomszolgáltató munkatársai kötelesek beszámolni közvetlen felettesüknek:

 

- bármilyen társadalmi szervezetben fennálló tagságról, betöltött funkcióról,

- bármilyen politikai pártban betöltött tagságról, funkcióról,

- bármilyen olyan csoportosulásban vállalt szerepről, mely a tartalomkészítéssel kapcsolatos munkát érintheti, befolyásolhatja.

 

3. Üzleti kapcsolatok

 

A tartalomszolgáltató munkatársai kötelesek beszámolni közvetlen felettesüknek:

 

  • arról, ha állandó vagy alkalmi szerződéses viszonyban állnak olyan cégekkel, gazdasági érdekeltségekkel, melyeknek tevékenységi köre érintkezik a tartalomszolgáltatónál végzett munkájukkal;

  • - arról, ha állandó vagy alkalmi munkakapcsolatban állnak olyan cégekkel, amelyek közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonban vannak vagy állami költségvetési juttatásban részesülnek.

 

A tartalomszolgáltató munkatársai sem ellenszolgáltatás fejében, sem ajándék formájában nem fogadhatnak el sem pénzt, sem értéktárgyat, sem személyes előnyre váltható információt olyan szervezettől, cégtől vagy személytől, amelyről bármilyen formában tudósítaniuk kell, kellett vagy kellhet a jövőben.

 

A tartalomszolgáltató munkatársai – amennyiben az illetékes munkahelyi vezetővel szándékukat egyeztetik – tanárként, előadóként közreműködhetnek az újságíróképzés különböző formáiban.

 

4. Üzleti érdekeltségek

 

A tartalomszolgáltató munkatársai munkájuk során nem foglalkozhatnak olyan témával, céggel, melynek – akár áttételesen vagy kereszttulajdonlás útján – ők, vagy az összeférhetetlenségi körükbe tartozó személyek tulajdonosai vagy más módon haszonélvezői, ideértve a részvénytulajdonlás azon eseteit is, amikor az adott cég tekintetében jelentős értékű részvénypakettel rendelkeznek. Ugyanez vonatkozik az ilyen cégek piaci versenytársaira is. A tartalomszolgáltató természetesen tiszteletben tartja munkatársainak tulajdonhoz való jogát, ugyanakkor saját hitelességük megőrzése érdekében javasolja nekik, hogy üzleti érdekeltségeikről számoljanak be munkahelyi elöljárójuknak, illetve a tulajdonlás tényét jelezzék a nyilvánosságra kerülő anyagban.

 

A tartalomszolgáltató munkatársai sem aktívan, sem passzívan nem használhatják fel munkakörüket arra, hogy üzleti érdekeltségeiket előnyhöz juttassák. A munkájuk során birtokukba jutott információkat bizalmasan kezelik.

 

Amennyiben a tartalomszolgáltató munkatársa olyan témát dolgoz fel, amelyben a tartalomszolgáltatás nyilvánosságra hozataláért felelős kiadóvállalat vagy annak jelentős befolyással rendelkező tulajdonosa közvetlenül érintett, úgy az érintettséget az elkészült írásos vagy audiovizuális anyagban – célszerűen az elején vagy a végén, esetleg a tudósításnak az érintettre vonatkoztatható részén - egyértelműen jelezni kell.

 

III. Kereskedelmi kapcsolatok

 

Reklámnak tekintünk minden olyan szöveges/képi/hangos információt, amely az információ befogadóját egy adott cég, cégcsoport, márka stb. termékeinek, szolgáltatásainak fogyasztására ösztönzi direkt vagy indirekt módon.

 

Hirdetésnek tekintjük ezen belül azokat a tartalmakat, amelyek a saját tartalomtól jellemzően elkülönítetten, önálló vizuális és stiláris arculattal jelennek meg.

 

Szponzorált tartalomnak tekintjük ezen belül mindazokat az információkat, amelyek ezt a célt a saját tartalmak struktúrájába illesztve, a szerkesztőség szűkebb vagy szélesebb együttműködésével kívánják megvalósítani.

 

A tartalomszolgáltató szerkesztése során minden esetben el kell érni, hogy a felhasználók számára a lehető legvilágosabb legyen, ha reklámnak minősülő tartalmakkal találkoznak a szolgáltatáson belül.

 

1. A reklám elválasztása a tartalom többi részétől

 

A tartalomszolgáltatásban minden esetben a legvilágosabb módon kell elválasztani egymástól a fizetett és nem fizetett tartalmakat. Szigorú követelmény, hogy az úgynevezett bújtatott reklámnak még a gyanúja se merülhessen fel a tartalommal kapcsolatban: cégek és/vagy termékek említésére csak akkor kerülhet sor, ha az információ valóban jelentőséggel bír. Ezért a legindokoltabb esetektől eltekintve nem csupán a hír-, hanem a szolgáltató és más jellegű tartalmakban is tartózkodni kell a termékbemutatók, céges sajtótájékoztatók, közlemények ismertetésétől: a különböző cégek és termékek ezekben a tartalmakban is – a pártatlanság követelményeinek megfelelően – elsősorban piaci versenytársaikkal együtt, azokkal összehasonlítva jelennek meg.

 

2. A tartalomkészítők reklámszervező tevékenysége

 

A tartalomkészítésben részt vevő munkatársak nem vállalkozhatnak arra, hogy valamely politikai vagy gazdasági érdekeltséget a tartalomszolgáltató bármely tartalmában népszerűsítsenek, megsértve a lelkiismeretes tájékoztatás követelményeit. Ha egy tartalomkészítő akár tartalomkészítés közben, akár azon kívül ilyen igénnyel találkozik, az őt megkereső személyt felkéri, hogy forduljon a cég reklámmal foglalkozó illetékeséhez. A tartalomkészítőnek ilyen esetekben gondoskodnia kell arról, hogy a másik félnek ne lehessen az a benyomása, hogy a személyes kapcsolat következtében bármilyen előnyhöz juthat.

 

3. Partnerek szponzorált tartalmai

 

A tartalomszolgáltató szerkesztősége mindent elkövet, hogy a partnereitől érkező tartalmak megjelenítésekor is érvényesítse saját irányvonalait. Amennyiben fizetett tartalomról van szó, de a partner nem járul hozzá ennek egyértelmű jelzéséhez, az adott tartalom közlésétől el kell tekinteni.

 

4. Szponzorált eseményekről való tudósítás

 

Ha a tartalomszolgáltató olyan szponzorált eseményről tudósít vagy közvetít, amelynek szponzorával nincsen a fenti szabályok szellemében megkötött saját megállapodása, az illetékes szerkesztők felelőssége arról dönteni, hogy a tartalomban feltüntetik-e – és ha igen, milyen módon – a szponzort. Ilyen esetekben tekintetbe kell venni az esemény jellegét, és törekedni kell arra, hogy a szponzor ne jusson aránytalan előnyhöz versenytársaival szemben. Minden esetben világossá kell tenni, hogy a szponzor az eseményt, nem pedig a tudósítást támogatta.

 

5. Jótékony akciók, felhívások

 

A tartalomszolgáltató esetenként támogathat – információszolgáltatással, reklámhellyel – különböző jótékony célú akciókat, rendezvényeket. A szerkesztők kötelessége, hogy az egyes jótékony akciók célját, hátterét, megbízhatóságát vizsgálják, s ezek alapján döntsenek az esetleges támogatásról: mindenképpen el kell kerülni, hogy a tartalomszolgáltató összekapcsolódjék rosszul szervezett, pénzügyileg vagy más tekintetben kifogásolható akciókkal. Törekedni kell arra, hogy egyetlen jótékony szervezet, kezdeményezés se élvezzen aránytalan előnyöket a hasonló fontosságú és léptékű akciókkal szemben.

 

Rendkívül lényeges, hogy a jótékony akciókról való tudósítások elkülönüljenek azoktól a tartalomrészektől, amelyekkel a tartalomszolgáltató támogatja ezeket. A felhasználók számára mindenkor világossá kell tenni, ha a tartalomszolgáltató érett megfontolás alapján ingyenes szolgáltatással segít egy-egy jótékony kezdeményezést.

 

A tartalomszolgáltató feladatának tekinti, hogy helyt adjon a szélesebb vagy szűkebb közérdeket szolgáló különféle rövid felhívásoknak, információknak Ilyenkor is a szerkesztők kötelessége mindent elkövetni annak érdekében, hogy meggyőződjenek az információ valóságtartalmáról, és mérlegeljék annak fontosságát. Ezekben az esetekben ugyancsak világossá kell tenni, hogy a felhívás nem a rendes tartalomfolyam része.

 

6. A reklámok megjelenítése

 

A reklámokat minden esetben a tartalomszolgáltató saját tartalmaitól jól megkülönböztethetően kell elhelyezni az oldalakon.

 

A hirdetéseket az oldalak előre meghatározott helyein, az online médiában kialakult mindenkori szokásoknak megfelelően kell megjeleníteni (bannerek). A tartalomszolgáltatók ugyanakkor támogatják új reklámtermékek kialakítását, azok bevezetését, azonban ezekre is a fenti szabályoknak kell vonatkozniuk.

 

Amennyiben bármely hirdetés esetében felmerül annak a lehetősége, hogy a felhasználó összetévesztheti a saját tartalommal, a hirdetés alatt vagy fölött a „Fizetett, támogatott hirdetés/tartalom” feliratot kell elhelyezni.

 

A szponzorált tartalmakat a felhasználó számára egyértelműen, világosan, előre kell elkülöníteni a saját tartalmaktól. Amennyiben egy rovat menüjében saját és szponzorált tartalmakhoz vezető pontok egyaránt találhatóak, a szponzorált tartalmakhoz vezető pontokat a többitől vizuálisan elkülönítve, „Támogatóink” vagy ehhez hasonló felirattal bevezetve kell közölni. Amennyiben egy adott oldalon találhatóak saját és szponzorált tartalmak vegyesen, a szponzorált tartalmakat hasonlóan kell elkülöníteni.

 

A tartalomszolgáltató felelős vezetőinek kötelessége, hogy az általuk megkötött reklámszerződésekben a megrendelők számára világosan fogalmazzák meg, és teljes körűen érvényesítsék a fenti szabályokat.

 

IV. Kapcsolat a közszereplőkkel

 

1. A közszereplő

 

A tartalomszolgáltató közszereplőnek tekint

 

- minden választott tisztséget betöltő személyt,- minden közhivatalt ellátó személyt,

- minden, munkáját a nyilvánosság előtt végző személyt (színészek, zenészek, sportolók, művészek stb.),

- minden, bármilyen mértékben közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban, illetve erőfölényes helyzetben lévő, avagy közbeszerzésben érdekelt cég tisztségviselőit,

- mindenkit, aki munkája vagy valamilyen társadalmi tevékenysége révén tarthat számot a közérdeklődésre.

 

2. A közszereplőkkel való kapcsolattartás szabályai

 

A tartalomszolgáltató munkatársai:

 

- nem nyújthatnak vagy ígérhetnek publicitást közszereplőnek információ fejében;

- nem részesíthetnek senkit újságírói szempontból különleges bánásmódban vagy nem ígérhetnek ilyesmit közszereplőnek információ fejében;

- nem élhetnek vissza a nyilvánosság hatalmával olyan módon, hogy valakiből információt más információk elhallgatásának ígéretével kényszerítenek ki;

- nem kényszeríthetnek ki információt senkiből olyan módon, hogy azzal fenyegetőznek, hogy ellenkező esetben az illetőt rossz színben tüntetik fel, vagy akár csak érzékeltetik vagy utalnak arra, hogy erre lehetőségük lenne;

- nem élhetnek vissza bizalmas információval: szerkesztőjükön vagy közvetlen felettesükön kívül senkinek sem árulhatják el a háttér-információ forrását, nem is utalhatnak arra, sem anyaggyűjtés, sem a feldolgozás során, sem azt követően;

- nem adhatnak információért cserébe bizalmas információt;

- nem fogadhatnak el sem anyagi, sem egyéb természetű előnyt közszereplőtől, indokolt reprezentációs költségeiket (munkaebéd vagy -vacsora, munkasör, stb.) a tartalomszolgáltatónak kell fedeznie;

- kötelesek minden közszereplővel a társadalmi érintkezési normáknak megfelelve, udvariasan kommunikálni, tevékenységükkel kapcsolatos esetleges véleményüket nem érzékeltethetik velük;

- nem szolgáltathatnak közszereplőnek információt semmilyen, a tartalomszolgáltató munkatársai által folytatott tevékenységről, a cég üzletpolitikájáról, a tartalomszolgáltató munkatársainak fizetéséről stb.

 

3. Kapcsolat más médiumok képviselőivel

 

A közszereplők különleges csoportját jelentik az újságírók. A tartalomszolgáltató munkatársai más médiumok képviselőivel a kollegialitás szellemében, ám a cég érdekeit és az etikai kódex előírásait a legmesszebb menőkig szem előtt tartva érintkeznek. Ennek megfelelően az információk bizalmas kezelésére vonatkozó összes előírás vonatkozik a más cégek újságíróival való kapcsolatokra: az informátorok személyének titokban tartása, az információkkal való visszaélés tilalma. A tartalomszolgáltató munkatársai bizalmasan kezelik a cég tevékenységére, gazdasági viszonyaira, terveire, belső életére vonatkozó információkat, hiszen ezek birtokába kerülve a piaci versenytársak előnybe kerülhetnének vele szemben. A tartalomszolgáltató munkatársai mindent elkövetnek, hogy a piaci versenyben megelőzzék versenytársaikat, tartózkodnak azonban az előnyszerzés etikátlan formáitól: a fentieknek megfelelően ennek érdekében sem élnek vissza a rendelkezésükre álló információkkal.

 

    1. A közszféra és a magánszféra elválasztása

 

1. A személyiségi jogok védelme

 

A tartalomszolgáltató kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a tartalmaiban bármilyen minőségben szereplő személyek emberi, személyiségi és állampolgári jogai ne sérüljenek. A szereplők külön kérése nélkül gondoskodik arról, hogy személyes adataik, magánéletük részletei ne kerüljenek sem a tartalomban, sem más módon a nyilvánosság elé, amennyiben ez bármilyen módon hátrányosan érintheti őket.

 

A képmáshoz és a saját hanghoz való jog a személyiségi jogok elidegeníthetetlen része. A tartalomszolgáltató ezért törekszik arra, hogy a tartalmaiban felismerhetően megjelenő vagy hallható személyek mindegyikével kapcsolatban személyenként érvényesítse az információszerzésre vonatkozó szabályokat. Tömegmegmozdulásokra, sporteseményekre – és minden olyan eseményre, amelyeken a megjelenéssel az ésszerűség szerint együtt jár a lehetőség, hogy az embert lefényképezik vagy lefilmezik – ez nem vonatkozik. A szerkesztők feladata, hogy folyamatosan figyelemmel legyenek erre a szempontra.

 

A szerkesztők feladata minden egyes esetben az is, hogy illetékes vezetőikkel és adott szereplővel konzultálva eldöntsék, a személyiségi jogok védelme milyen konkrét formában valósuljon meg. Általános szabály, hogy személyiségi jogok körébe tartozó adatokat csak akkor indokolt közölni, ha azok a tartalom szempontjából valóban lényegesek – ezt még akkor is tartani kell, ha a szereplő esetleg hozzájárul a szélesebb körű közléshez.

 

A tartalomszolgáltató a fentiekből következően szigorúan tartja magát az ártatlanság vélelmének elvéhez: bűncselekmények gyanúsítottjait a jogerős bírósági ítéletig akkor is csak legfeljebb vezetéknevük kezdőbetűjével és keresztnevükkel jelöli, ha más médiumban már napvilágot látott a teljes név; általában e helyett is elegendő a név nélküli említés („egy harmincöt éves budapesti férfi”). Kis- vagy fiatalkorú bűnelkövetők esetében a teljes név említése az ítélet után is kerülendő.

 

A tartalomszolgáltató a személyiségi jogok védelmét nem csupán magyar állampolgárok és élő személyek esetében tartja feladatának. Érvényesíteni kell a kegyelet szempontjait, tekintettel kell lenni a gyászolók érzékenységére. A távoli események érintettjeit ugyanúgy kell kezelni, mint a magyarokat. Különös figyelemmel kell eljárni minden olyan esetben, amelyben az érintett szereplő valamiért nincsen abban a helyzetben, hogy saját érdekeit teljes mértékben képviselje (kiskorúak, büntetés-végrehajtási intézetek lakói, értelmi fogyatékosok, Magyarországon tartózkodó külföldiek stb.).

 

A tartalomkészítőknek szigorúan kerülniük kell az egyes személyeket, embercsoportokat sértő vagy más módon szélsőséges megnyilatkozásokat. Indokolt esetben ugyanakkor helyt adhatnak közszereplők ilyen jellegű véleményének: ekkor világosan jelezni kell, hogy az elhangzott véleménnyel a tartalomszolgáltató nem azonosul, s azt saját alapelveivel összeegyeztethetetlennek tartja. A szerkesztők feladata minden adott esetben eldönteni, hogy mi a jelzés legmegfelelőbb módja.

 

Elengedhetetlen követelmény, hogy a tartalomszolgáltató munkatársai ne csak a tartalomkészítés során, hanem a nap huszonnégy órájában tartsák magukat a jogvédelem előírásaihoz. Ennek megfelelően tilos a tartalomkészítés során vagy annak melléktermékeként bárkiről birtokukba jutott információkat bármilyen módon felhasználniuk vagy továbbadniuk.

 

2. A nyilvánosság jogainak védelme

 

A tartalomszolgáltató a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság alapelvének tekinti, hogy a közszereplőket a személyiségi jogok védelmének szűkebb, de jól meghatározott köre illeti meg, mint a közszférában nem szereplő állampolgárokat. A közszereplőkre is vonatkozik tehát a magánélet szigorú tiszteletben tartásának joga, ugyanakkor indokolt magánéletük, rokoni kapcsolataik egyes részleteinek nyilvános feltárása, ha a cél éppen a magán- és a közszféra összefonódásának bemutatása. Indokolt lehet bizonyos esetekben a magánszférában elhangzott kijelentéseik idézése, vagy akár családi életükről, egészségi állapotukról vagy egyéb a magánszférába tartozó tényekről szóló információk feltárása. Alapelv azonban, hogy az információgyűjtés és a publikálás célja csak az illető közéleti szerepével lehet kapcsolatos, és sohasem lehet a téma maga a magánélet. A szerkesztők feladata megállapítani, hogy mikor és milyen mélységben szükséges behatolni egy-egy közszereplő magánéletébe.

 

Ha közszereplőt vádolnak bűncselekménnyel, az ártatlanság vélelme ugyanúgy megilleti, mint bárki mást, ugyanakkor az esetek túlnyomó többségében indokolt és szükséges neve és funkciója közlése – éppen ezért más módon, de mindenképpen hangsúlyozni kell, ha ügyében jogerős ítélet még nem született.

 

2. számú melléklet

 

Adatvédelmi nyilatkozat

 

A személyes adatok és információk kezeléséről és védelméről

 

Jelen szabályok kialakításakor különös tekintettel vettük figyelembe az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az 1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strassbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről rendelkezéseit, illetőleg az „Online Privacy Alliance” ajánlásait, valamint adatvédelmi országgyűlési biztos által kiadott állásfoglalásokat.

 

A jelen közlemény célja, hogy szolgáltatásaink minden területén, minden egyén számára, tekintet nélkül nemzetiségére vagy lakóhelyére, biztosítva legyen, hogy jogait és alapvető szabadságjogait, különösen a magánélethez való jogát tiszteletben tartsák a személyes adatainak gépi feldolgozása során (adatvédelem).

 

II. Fogalommeghatározások: a jelen közlemény alkalmazása során:

 

Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

 

különleges adat:

- a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,

- az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

 

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

 

adatfeldolgozás: adatkezelési műveletek és ahhoz kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint alkalmazás helyétől;

 

adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

 

nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

 

adatkezelő: a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg.

 

adatfeldolgozó: a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi;

 

adattörlés: adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges;

 

automatizált adatállomány: automatikus feldolgozásra kerülő adatok sora;

 

gépi feldolgozás: a következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: adatok tárolása, adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése.

 

III. Adatok minősége, a személyes adatokra vonatkozó követelmények a gépi feldolgozás során:

 

a) adatokat csak tisztességesen és törvényesen szabad megszerezni és feldolgozni;

 

b) adatokat csak meghatározott és törvényes célra szabad tárolni, és attól eltérő módon nem szabad felhasználni;

 

c) az adatoknak tárolásuk céljával arányban kell állniuk, és meg kell felelniük e célnak, azon nem terjeszkedhetnek túl;

 

d) az adatoknak pontosaknak és ha szükséges időszerűeknek kell lenniük;

 

e) az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé,

 

f) nem lehet gépi úton feldolgozni a faji eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat, kivéve, ha a hazai jog megfelelő biztosítékokat nyújt. Ez vonatkozik a büntető ítéletekkel kapcsolatos személyes adatokra is,

 

g) megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállományokban tárolt személyes adatok védelme érdekében a véletlen vagy jogtalan megsemmisítés, vagy véletlen elvesztés, valamint a jogtalan hozzáférés, megváltoztatás vagy terjesztés megakadályozására.

 

IV. Az Adatalanyt védő további garanciák:

 

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy

 

a) tudomást szerezzen személyes adatai állományáról, annak fő céljairól, valamint az adatállományt kezelő személyéről és szokásos lakhelyéről vagy székhelyéről;

 

b) ésszerű időközönként és túlzott késedelem vagy költség nélkül értesüljön arról, hogy egy automatizált adatállományban személyes adatait tárolják-e, és ezekről az adatokról a számára érthető formában tájékoztassák;

 

c) ezeket az adatokat helyesbíttethesse vagy töröltethesse a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban megvalósítható módon, ide nem értve a jogszabályban elrendelt adatkezelést;

 

d) jogorvoslattal élhessen, ha a jogszabályokban foglalt tájékoztatási vagy indokolt esetben közlési, helyesbítési, illetve törlési kérelmét nem teljesítik. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg adatokat. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. Az érintett, jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben adatkezelő felel adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

 

Személyes adat akkor kezelhető, ha

 

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

 

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. Niylvánosságra hozatal céljából átadott adatnak tekintendő a személyes weboldalakon (blogokon) elhelyezett személyes adat.

 

Adatkezelés célhoz kötöttsége:

 

Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

 

Adattovábbítás, adatkezelések összekapcsolása:

 

Adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

 

Adatbiztonság:

 

Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat - kiemelten az államtitokká és a szolgálati titokká minősített személyes adatot - védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen.

 

A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.

 

V. Adatvédelmi irányelvek:

 

A tartalomszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy felhasználói bármely adatának felvétele, rögzítése, kezelése előtt világos, figyelemfelkeltő és egyértelmű közlést tesz közzé, amelyben tájékoztatja őt az adatfelvétel módjáról, céljáról és elveiről. Mindezeken túlmenően, minden olyan esetben, amikor adatfelvételt, kezelést, rögzítést nem jogszabály teszi kötelező, a tartalomszolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az adatszolgáltatás önkéntességére. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az adatkezelésről való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással kapott adat felvételéről.

 

Minden olyan esetben, ha a szolgáltatott adatokat a tartalomszolgáltató az eredeti adatfelvétel céljától eltérő célra kívánja felhasználni, erről köteles a felhasználót tájékoztatni, és ehhez előzetes, kifejezett hozzájárulását megszerezni, illetőleg lehetőséget biztosítani számára, hogy a felhasználást megtiltsa.

 

A tartalomszolgáltató az adatok felvétele, rögzítése és kezelése során az alapelveknél rögzített korlátozásokat minden esetben betartja, tevékenységéről az érintettet annak igénye szerint, elektronikus levelezés útján tájékoztatja. A tartalomszolgáltató kötelezi magát, hogy semmilyen szankciót nem érvényesít az olyan felhasználóval szemben, aki a nem kötelező adatszolgáltatást megtagadja.

 

A tartalomszolgáltató kötelezi magát, hogy gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi továbbá azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását. Kötelezi magát arra is, hogy minden olyan 3. személyt, akiknek adatokat jogszerűen esetlegesen továbbítja vagy átadja, ugyancsak felhívja ezirányú kötelezettségeinek teljesítésére.

 

Minden olyan esetben, amikor a tartalomszolgáltató által nyújtott szolgáltatás célzottan kiskorúak igénybevételére irányul, illetőleg olyan esetekben, amikor a tartalomszolgáltató számára, a felhasználótól szolgáltatott adatokból egyértelművé válik, hogy a felhasználó kiskorú, a tartalomszolgáltató kötelezi magát, hogy a szolgáltatás igénybevételét – amennyiben ez technikailag lehetséges - kizárólag előzetes szülői (törvényes képviselői) hozzájárulástól teszi lehetővé, és ilyen esetekben a hozzájárulás hiánya esetén lehetetlenné teszi a szolgáltatás igénybevételét.

 

Mindezen keretek között a tartalomszolgáltatók által közzétett adatvédelmi irányelv tartalmazza az alábbiakat:

 

  1. az adatkezelő neve, székhelye, elérhetősége

  2. az adatfeldolgozó neve, székhelye, elérhetősége

 

3. A szervereink által automatikusan naplózott információk. Szervereink automatikusan regisztrálják felhasználóink IP-címét, az általuk használt operációs rendszer és böngészőprogram típusát és néhány más információt. Ezeket az információkat kizárólag összesített és feldolgozott (aggregált) formában hasznosítjuk, szolgáltatásaink esetleges hibáinak kijavítása, minőségük javítása érdekében és statisztikai célokra. Az adatokat a felhasználók által megadott egyéb adatokkal semmilyen formában nem kapcsoljuk össze. A naplófájlokban tárolódó adatokat az adatkezelő .... napig tárolja, ezt követően törli az adatokat. A regisztráció során megadott adatokat a felhasználó kezdeményezésére törli az adatkezelő, a törlési igény bejelentésétől számított 1 munkanapon belül. A törlési igényt e-mailben a következő címre kell eljuttatni: ….........

 

4. Cookie-k. Egyes szolgáltatásaink egyedi azonosítót, úgynevezett cookie-t helyeznek el felhasználóink számítógépén. A cookie-k kizárólag a felhasználók azonosításának megkönnyítését szolgálják, más célra nem vesszük őket igénybe. A cookie-fogadás felhasználói tiltása a szolgáltatások igénybevételének nem lehet akadálya. Kivételt képez ez alól, ha a tartalomszolgáltató előzetesen tájékoztatja a felhasználót ennek ellenkezőjéről.

 

5. Regisztráció során rendelkezésünkre bocsátott személyes adatok. Egyes szolgáltatásaink igénybevételéhez felhasználóinknak regisztrációs kérdőívet kell kitölteniük. A regisztráció során keletkező információkat a legnagyobb körültekintéssel, szigorúan bizalmasan kezeljük, azokhoz illetéktelenek nem férhetnek hozzá. Az információk megadására azért kérjük felhasználóinkat, hogy statisztikai adatokat nyerjünk róluk, vagy a fizető szolgáltatások díjfizetését biztosítsuk. Segítségükkel szolgáltatásainkat a felhasználók érdeklődésének megfelelően fejleszthetjük tovább. Egyes információkat összesített és feldolgozott formában, anonimizált módon egyes partnereink rendelkezésére bocsáthatunk abból a célból, hogy partnereink a felhasználók érdeklődésének megfelelően fejleszthessék szolgáltatásaikat. Egyes információkat statisztikai formában, anonimizáltan nyilvánosságra hozhatunk annak érdekében, hogy szolgáltatásaink működéséről tájékoztassuk az érdeklődőket.

 

4. A felhasználók egyedi elérésére alkalmas adatok. A felhasználók egyedi elérésére alkalmas adatokat (például e-mail címeket) kizárólag a felhasználó által előzetesen jóváhagyott célra vesszük igénybe, azokat a felhasználó előzetes írásbeli engedélye nélkül - a törvényben előírt kivételektől eltekintve - harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk át. Amennyiben szolgáltatáskínálatunk bővítése ezt szükségessé teszi, egyes ritka esetekben tájékoztató anyagokat küldünk felhasználóinknak. Minden ilyen esetben azonban a felhasználót előzetesen tájékoztatjuk arról, hogy milyen jellegű és mennyiségű küldeményre számíthat, amennyiben az adott szolgáltatást igénybe kívánja venni és a felhasználó hozzájárulása esetén rendelkezésére bocsátjuk a szolgáltatást. Amennyiben a felhasználó nem ad kifejezett hozzájárulást más szolgáltatások számára való biztosítására, úgy csak és kizárólag azokat szabad számára nyújtani, amelyekre a hozzájárulása kiterjed, és csak addig, amíg kifejezetten nem tiltakozik ellene.

 

A tartalomszolgáltató szolgáltatásaiban keletkező személyes adatokat semmilyen módon nem kapcsolja össze az általa esetleg internetszolgáltatóként is kezelt személyes adatokkal, sem egyéb adatbázisával.

 

5. A felhasználók fizikai elérésére alkalmas adatok (pl.: lakcím). A felhasználók fizikai elérésére alkalmas adatokat kizárólag akkor gyűjtünk, ha az adott szolgáltatás jellege ezt nélkülözhetetlenné teszi (például elektronikus áruház). Adatokat kizárólag a felhasználó által előzetesen jóváhagyott célra vesszük igénybe, azokat - a törvényben előírt kivételektől eltekintve - harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk át.

 

6. Nyilvános kommunikációs lehetőségek. A szolgáltatásaink részét képező nyilvános kommunikációs csatornákat (például fórumok) minden felhasználónk saját felelősségére veszi igénybe. A különböző hozzászólások szerzői jogai az adott felhasználót illetik, ugyanakkor a tartalomszolgáltatónak joga van azokból korlátozás nélkül idézni, illetve azokat sokszorosítani. A hozzászólások harmadik fél által csak személyes használatra nyomtathatók, tölthetőek le, illetve terjeszthetők, és kizárólag a tartalomszolgáltató írásbeli hozzájárulásával lehet őket felhasználni. Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a nyilvános kommunikációs csatornákon megjelenő hozzászólásokra, a nyilvános közlésekre érvényes különböző jogszabályok az irányadóak (1959. évi IV. törvény, 1978. évi IV. törvény). A kommunikációs szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók egyedi elérésére alkalmas adatokat a legnagyobb körültekintéssel, szigorúan bizalmasan kezeljük, azokhoz illetéktelenek nem férhetnek hozzá, azokat - a törvényben előírt kivételektől eltekintve - harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk át.

 

Adatbiztonsági intézkedések: Az adatok a ..................... szervertermében telepített, …. órás őrzéssel védett, saját/….., dedikált szerveren tároljuk.

 

A felhasználók jogai személyes adataik kezelésével kapcsolatban:

Személyes adataik kezeléséről a felhasználók tájékoztatást kérhetnek. Az adatkezelő kérésre tájékoztatást ad az érintettnek az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A tájékoztatás iránti kérelmet e-mailben a ... címre kell eljuttatni, amire .... munkanapon belül választ kap az érintett. A felhasználók kérhetik adataik törlését, az adatkezelés időtartama pont alatt meghatározottak szerint.

 

Jogérvényesítési lehetőségek:

Az adatkezelő a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján jár el. A felhasználó jogérvényesítési lehetőségeit az Adatvédelmi törvény valamint a Ptk. alapján bíróság előtt gyakorolhatja, valamint kérheti az adatvédelmi biztos segítségét is.

További kérdéssel, illetve észrevételeivel keresse az üzemeltető munkatársát a ..... e-mailcímen

 

7. Linkek. Szolgáltatásaink számos olyan kapcsolódási pontot (linket) tartalmaznak, amely más szolgáltatók oldalaira vezet. Ezen szolgáltatók adat- és információvédelmi gyakorlatáért a tartalomszolgáltató nem vállal felelősséget.

 

3. számú Melléklet

 

MODERÁLÁSI ALAPELVEK

 

  1. A FÓRUMOK

 

A fórum az ..... ingyenes szolgáltatása. Az .... fórumai moderáltak. Az .... kiadója, az .... nem vállal felelősséget az egyes hozzászólásokban esetlegesen elhelyezett romboló jellegű programok, alkalmazások – például: vírusok, férgek, makrók, továbbá az egyéb, fel nem sorolt programok, alkalmazások – okozta károkért, bár lehetőségeihez mérten mindent megtesz ezek elkerülése, kiszűrése érdekében.

 

II. A FELHASZNÁLÓK

 

Az .... fórumai nyilvánosak, azokat bárki használhatja. A nem regisztrált felhasználók csak olvashatják a fórumokat, a regisztrált felhasználók nézeteiket, véleményüket, gondolataikat a jelen MODERÁLÁSI ALAPELVEKBEN szabályozott módon tehetik közzé.

Bárki, aki az .... fórumainak felhasználójaként regisztrálja a magát, egyúttal elfogadja és tudomásul veszi a jelen MODERÁLÁSI ALAPELVEKBEN meghatározott szabályokat, feltételeket is.

Az .... fórumainak szolgáltatásait a felhasználók saját felelősségükre veszik igénybe.

 

III. AZ ADATVÉDELEM

 

Az internetes fórumok – így az ....é is – jellegükből adódóan névtelenséget biztosítanak felhasználóiknak. Bizonyos megkötésekkel minden felhasználó olyan álnevet („nicket”) választhat magának, amilyet csak akar.

Az .... – a mindenkor hatályos törvények, valamint az adatvédelmi biztos ajánlásai szerint – saját felelősségi körén belül minden tőle telhetőt megtesz a felhasználók személyes adatainak védelme érdekében.

Fontos szempont, hogy amennyiben a felhasználó személyének valóságos („IRL”) azonosítására alkalmas bemutatkozást tesz közzé, azt bárki(k) megismerheti(k), tárolhatja(ák), felhasználhatja(ák). Ez az .... felelősségi körén kívül eső dolog, mindössze annyit tehet, hogy az esetleg törölt adatok visszamásolását, az ezekre való hivatkozást szankcionálja.

A hozzászólás közzétételével a felhasználó lemond hozzászólása feletti rendelkezési jogáról, anyagi vagy más jellegű követelést a későbbiekben arra alapozva nem támaszthat.

A hozzászólások tartalmáért az .... semmilyen felelősséget nem vállal; azonban ha az adott hozzászólás saját vagy mások jogos érdekeit, illetve közérdeket sért, azt indoklás nélkül törölheti.

Különösen indokolt és méltányolható esetben, saját kérésre az .... „Törölt nick”-ké átírva megsemmisítheti az adott álnevet, valamennyi hozzászólását beolvasztva ezen gyűjtőnév többtízezer hozzászólása közé – ám erről dönteni kizárólag a szerkesztőség és a moderátori kör feladata.

Nyomatékosan kérjük tehát, hogy hozzászólásai megtétele előtt minden felhasználónk alaposan és körültekintően mérlegelje azt, hogy mit, milyen formában tesz közzé! A mérlegelés során mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a fórumokat archiválja az ...., ezért bárki által, több év elteltével is visszakereshető egy adott nick – akár összes – hozzászólása!

 

IV. A MODERÁLÁS

 

Az .... összes fóruma moderált. A moderátorok tevékenységüket az .... felkérésére, társadalmi munkában végzik. Alapvető feladatuk, hogy biztosítsák a normális beszélgetés lehetőségét. A moderálás ebből adódóan szubjektív; egyetlen kontrollja, hogy a különböző véleményű, vérmérsékletű moderátorok látják, figyelik, és alkalmanként felülbírálják egymás tevékenységét, intézkedéseit.

Az egyes fórumcsoportokat különálló moderátorkörök moderálják.

A moderátorok nem tudják a fórumokban megjelenő hozzászólásokat szerkeszteni, illetve részlegesen törölni; vagy változatlan formában meghagyják azokat, vagy törlik az egészet.

Amennyiben azt szükségesnek vélik, a moderátorok a tartalmi beavatkozásokról a Közlemények rovatban tájékoztatják a felhasználókat.

A moderátorok viszonylag kevesen vannak, így egyikük sem láthatja valamennyi fórum minden egyes hozzászólását. Ezért kérjük, hogy ha egy felhasználónk olyan bejegyzésre bukkan, amely megítélése szerint jelen Moderálási Alapelv valamelyik pontjába ütközik, esetleg egyéb módon akadályozza a kulturált társalgást, jelezze azt az adott fórum moderátorkörének elektronikus levélben.

 

  1. Hozzászólások törlése

 

A moderátorok joga és kötelessége, hogy az itt következő pontok valamelyikét megvalósító hozzászólásokat a fórum adatbázisából törlésre kijelölje.

 

    1. Jogsértő hozzászólások

 

Jogsértő minden olyan hozzászólás, amely közzétételének időpontjában hatályos jogszabályba ütközik, illetve bűncselekményre vagy egyéb jogsértésre történő felhívást, arra való jelentkezést tartalmaz.

 

1.2. Nickhamisítás

 

A nick (álnév) a virtuális személyiség hordozója. A valós személyiségtől eltérően kötelezettségei nem lehetnek, viszont bizonyos korlátozott jogok megilletik, ezért célszerű gondosan eljárni a nick kiválasztásakor.

Nem választható olyan nick, amely a valós életben:

- védett név,

- mai, vagy történelmi – magyar vagy külföldi – közszereplő, közismert ember neve, kivéve, ha ez a felhasználó anyakönyvezetett neve.

- más személy jogos és méltányolható érdekeit sértő név,

- obszcén vagy trágár kifejezés,

- rasszista, mások vallását, nemzeti, nemzetiségi hovatartozását gyalázó, sértő kifejezés,

- burkolt vagy nyílt reklámhordozónak tekinthető.

Amennyiben egy felhasználó – jóhiszeműen – a fórumban már létező nick egyik variánsát regisztrálja, a moderatúra felkérheti a későbbi felhasználót egy új, alternatív nick választására, és átírhatja arra a kérdéses álnevet. (Szükség esetén az átnevezésig a később regisztrált nick hozzászólási lehetősége korlátozható.)

 

1.3. Tiltott nicknév vállalása

 

Nem használható olyan nick sem, amely egyértelműen köthető egy (ideiglenes vagy végleges) tiltás alatt lévő másik nickhez. Az ilyen tevékenység az adott álnév azonnali, végleges tiltását vonhatja maga után.

 

1.4. Témarombolás

 

Technikai rombolás: JAVA-alkalmazások, nagyméretű képek (>100kB), nagy terjedelmű szövegek bemásolása, a topicok letöltését akadályozó vagy lényegesen lassító csatolások („linkek”), képek, elrontott HTML-kódok, automatikusan induló fájlletöltések, átirányítások és minden más olyan beavatkozás, ami megváltoztatja a topic méretét, megjelenését, illetve akadályozza annak rendeltetésszerű használatát.

Tartalmi rombolás: a kulturált, folyamatos társalgást feltűnően, szándékosan akadályozó és zavaró, agresszív vagy témán kívüli („offtopic”) hozzászólások.

Ismétlés („flood”): ha nem szándékos (azaz véletlen) az ismétlés, egy bejegyzés meghagyása mellett a többi példány törlésre kerül. Szándékos floodnak számít, ha valaki az adott hozzászólást egy vagy több topicban, több alkalommal helyez el.

 

1.5. Alpári illetve agresszív, fenyegető hangnem

 

Azt, hogy egy hozzászólás alpári, agresszív vagy fenyegető-e (stb.), a moderátorok feladata eldönteni az adott fórum, illetve a téma jellegének függvényében.

 

1.6. Azon szerkesztéssel, moderálással, a szerkesztőkkel vagy a moderátorokkal foglalkozó hozzászólások, amelyek nem a kifejezetten az e célt szolgáló ............ fórumban tűnnek fel, törlésre vagy áthelyezésre kerülnek.

 

1.7. Bárki valós, személyes adatának (név, lakhely, munkahely, beosztás stb. – ún. „IRL adatok”) engedély nélküli közzététele tiltott – és így törlésre kerül –, amennyiben az érintett azokat (az .... bármelyik fórumán) nem saját maga hozta nyilvánosságra. Ellenkező esetben is kötelező hivatkozni az illető felhasználó azon hozzászólására, ahol személyes adatait közzétette vagy arra egyértelműen utaló csatolást (linket) helyezett el.

 

1.8. A jó ízlést sértő képeket tartalmazó, gyűlöletkeltésre, megfélemlítésre alkalmas hozzászólások, valamint az ilyen témájú weboldalakra mutató csatolások (linkek) szintén tiltottak.

 

1.9. Nicket sértő, azt lejárató, illetve olyan, egyértelműen nick(ek)hez köthető topik, amely alpári című vagy tartalmú, nem nyitható. Ha egy nick sérelmezi a róla nyitott topicot, kérheti annak törlését akkor is, ha az egyébként nem meríti ki a fent tárgyalt feltételeket.

A folyamatosság és olvashatóság megőrzése érdekében a Moderálási Alapelvekbe ütköző, így törlendő hozzászólásokkal együtt a rájuk adott válaszok is törlésre kerülnek (különösen, ha a hozzászóló a ‘válasz erre’ funkciót használta azok megtételekor).

Fentiekből következően azokra a hozzászólásokra, melyek valószínűleg sértik a Moderálási Alapelveket, nem célszerű magában az adott topikban reagálni, hiszen ezek a reakciók is törlésre kerülnek. Sokkal hatékonyabb értesíteni az illetékes moderátorokat.

 

  1. Letiltások

 

A moderátorok a jogsértő, továbbá a kulturált társalgást szándékosan vagy ismétlődően akadályozó felhasználók (azaz akik a V.1. pontjai ellen vétenek) jogosultságait korlátozhatják. A tiltás lehet részleges vagy teljes körű, ideiglenes vagy végleges. A leggyakoribb eltiltási tételek: egy hét, egy hónap, végleges – annak függvényében, hogy az adott nick először szegi meg a Moderálási Alapelvet, vagy visszaesőként.

A tiltási tételek nem kötelezően a fenti sorrendben követik egymást; ha a moderátorok úgy látják jónak, akár azonnal kiszabhatják a legsúlyosabb büntetést is, illetve „átugorhatnak” közbenső tételeket.

Kirívóan durva esetben az adott nick végleges letiltása mellett az összes – addig közzétett – hozzászólásának törlésére is sor kerülhet.

Nickhamisítás, tiltott nicknév vállalása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor valaki valamely, a fórumon már bejegyzett nickre hasonlító, megtévesztésre alkalmas néven jelentkezik be, vagy próbál bejelentkezni, továbbá, ha valaki történelmi személyek, kortárs (magyar, vagy külföldi) közéleti szereplők nevét vagy egyéb (jogokkal védett) neveket, elnevezéseket illetéktelenül használ, a beírások törlése mellett a moderátorok összes egyéb jogosultságát is megvonhatják.

 

Az .... vagy a moderátorok által törölt hozzászólások visszamásolása, vagy az azokból való idézés szintén a jogosultságok megvonásával jár.

 

.

3. Topikáthelyezések, topikösszevonások

 

3.1. Áthelyezés

 

A moderátorok azokat a rovatokat (topikokat), amelyeket véleményük szerint nem a tartalmának megfelelő fórumcsoportban nyitottak, áthelyezik a tematikailag megfelelő fórumcsoportba.

 

3.2. Összevonás

 

A hasonló tartalommal vagy témával nyitott topikokat a moderátorok összevonják. Az ebben érintett topikokat az időrendben elsőként indítottba illesztik be.

 

4. számú melléklet

 

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE AD HOC BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

 

A Kódex rendelkezéseinek végrehajtása, az ellenőrzés, a szabályok megsértésének következményei és a szankcióik alkalmazása, valamint az „előminősítési” és „hitelesítési eljárások” során a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete AD HOC SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGA jár el, melynek működése az alábbiak szerint történik:

 

I. FEJEZET

 

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

1.§.

 

(1) A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete ad hoc bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) jár el a Tartalomszolgáltatás Kódexe (a továbbiakban: Kódex) szabályainak megsértése esetén, illetőleg az Alapszabály 2.3.1. pont szerinti fegyelmi ügyekben.

 

(2) A Bizottság kérelemre állást foglal a Kódex konkrét, eseti értelmezésével kapcsolatban, valamint a 2.1.3. pont szerinti, ún. „előminősítési”, illetőleg a „hitelesítési eljárás” során, illetőleg az érintett felek kérelmére, minden olyan esetben, amikor nem a Kódex megsértésének kérdése az eljárás tárgya, hanem az érintettek közötti vitás kérdésben történő állásfoglalás.

 

2.§.

 

A Bizottság eljárására a jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

3.§.

 

A szabályzat személyi hatálya kiterjed a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete tagjaira, és azon nem tag kérelmezőkre, illetőleg kérelmezettekre, akik jogorvoslatért vagy előzetes állásfoglalásért a Bizottsághoz fordulnak, illetőleg akikkel kapcsolatban az egyesülethez jogorvoslatért fordulnak, vagy akikkel az állásfoglalás kapcsolatos.

 

4.§.

 

A Bizottság eljárása kizárólag kérelemre indul.

 

A Bizottság 1.§. (1) bek. szerinti jogorvoslati eljárását jogi személy, illetőleg 1.§.(2) bek. szerinti állásfoglalását nem tag kérelmező esetében díjazás fejében végzi. A díj mértéke ötvenezer forint. Magánszemély kérelmezők esetében az eljárás díjtalan. Olyan jellegű állásfoglalás-kérés esetében, amikor a kérelem a kérelmező tevékenységének a Kódex szabályainak való megfelelésének megállapítására irányul (a továbbiakban: „hitelesítési eljárás”), az eljárás ugyancsak díjtalan. Az eljárási díjat a kérelmezőnek akkor sem kell megfizetnie, amennyiben tagkénti felvételére az előminősítési eljárás lefolytatása után sor kerül.

 

A Bizottság eljárását a nyilvánosság kizárásával folytatja le.

 

II. FEJEZET

 

AZ ELJÁRÓ BIZOTTSÁG

 

5.§.

(1) A Bizottságot az Egyesület elnöke, távollétében egy elnökségi tag jelöli ki, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül. (2) A Bizottság három tagból áll. Tagjai: a) az Egyesület elnökségének egy tagja, b) egy szakértő az Egyesület szakértői listájáról a panaszos (a továbbiakban kérelmező) által megjelölve, c) egy szakértő az Egyesület szakértői listájáról a bepanaszolt (a továbbiakban kérelmezett) által megjelölve.

 

Eseti állásfoglalások esetén az Elnök - az ügy körülményeit mérlegelve - dönti el az eljárók személyét. Ugyancsak az elnök jelöli ki saját hatáskörében az eljárók személyét abban az esetben is, ha a kérelmező vagy a kérelmezett a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül nem nevezi meg saját szakértőjét.

 

(3) A Bizottságot úgy kell kijelölni, hogy tagjai birtokában legyenek az adott témában a megfelelő szakértelemnek.

 

6.§.

 

(1) Az eljáró Bizottságnak nem lehet tagja, aki a) a kérelmező, vagy a kérelmezett, ezekkel munkavégzésre irányuló vagy egyéb folyamatos jogviszonyban álló, valamint a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy, b) az a) pont alá eső személy képviselője, vagy volt képviselője, ez utóbbi, csak ha az ügyben eljárt, c) az a) vagy b) pont alá eső személynek a hozzátartozója vagy kapcsolt vállalkozása, a) vagy b) pont szerinti képviselője d) az ügyben tanúként vagy szakértőként részt vett, e) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (2) Az (1) bek. alkalmazásában hozzátartozó az egyenes ági rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelő szülő, az örökbefogadott és a nevelt gyerek, a házastárs, a testvér, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, a testvér házastársa, és a volt házastárs. (3) Az (1) bek. alkalmazásában kapcsolt vállalkozás: valamely fél leányvállalata, - valamely fél által tulajdonolt vállalat, amelyben az adott fél a szavazatoknak legalább a 10 (tíz) százalékát birtokolja -, vagy valamely fél közvetlen vagy közvetett tulajdonosa.

 

7.§.

 

(1) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt az Egyesület elnökének bejelenteni. A kizárási okra a kérelmező és a kérelmezett is egyaránt hivatkozhat. (2) Kizárási ok fennállása esetén az Egyesület elnöke 3 napon belül köteles a kizárásról dönteni, és egyúttal szükség esetén új bizottsági tagot kijelölni.

 

III. FEJEZET

 

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

 

8.§.

 

A Bizottsághoz intézett kérelem benyújtására jogosult a) akinek jogát vagy jogos érdekét a Kódex szabályaival ellentétes magatartás sérti, b) az Egyesület tagja, c) a Bizottság 1.§.(2) bek. szerinti eljárásában az, akinek az állásfoglalás érdekében áll.

 

9.§.

 

Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező cég nevét és székhelyét (természetes személy esetén nevét és lakhelyét, valamint ha az ettől eltér levelezési címét), b) a képviselő nevét és címét, c) az érdeksérelem valószínűsítését, az érdekeltség igazolásával együtt, melyet a Bizottság érdemben felülvizsgálhat, d) a kifogásolt magatartás leírását, és az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak leírását, e) a jogsértés bekövetkeztét, a tudomásszerzés időpontját, és annak valószínű indokait, f) állásfoglalás-kérés esetében a konkrét ügy, kérdés összes releváns adatát, körülményeit, és azok alapjául szolgáló dokumentációt, illetve egyéb, hitelt érdemlő igazolását, g) „előminősítési” és „hitelesítési” eljárásban a kérelmező tevékenységére, szolgáltatására vonatkozó minden lényeges információt, és azok alapjául szolgáló dokumentációt, illetve egyéb, hitelt érdemlő igazolását, h) a Bizottság döntésére irányuló határozott kérelmet.

 

A kérelem formai megfelelősége tekintetében a Titkárság előzetes minősítést végez.

 

10.§.

 

(1) Jogsértés esetén a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a jogsértés bekövetkeztétől számított 15 nap. (2) Amennyiben a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, vagy a kérelem előterjesztésében akadályozva volt, úgy a 15 napos határidő a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével veszi kezdetét. (3) Nincs helye a kérelem előterjesztésének a jogsértés bekövetkeztétől számított 6 hónapon túl. (4) A kérelmet minden esetben az Egyesület Titkárságára, a Bizottságnak címezve, írásbeli formában (az elektronikus úton való beterjesztés önmagában nem elegendő) kell benyújtani, egyidejűleg az eljárási díjat megfizetni. Az Egyesület a Titkárság címét, ügyfélfogadási rendjét, és az egyéb szükséges információkat mind honlapján, mind a nyilvánosság egyéb eszközeinek igénybevételével teszi közzé.

 

IV. FEJEZET

 

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS A KÓDEX VAGY AZ ALAPSZABÁLY MEGSÉRTÉSÉNAK ESETEIBEN

 

11.§.

 

(1) A Bizottság a beérkezett kérelem alapján a következő intézkedéseket teszi: a) hatásköre hiányának megállapítása esetén a kérelmet elutasítja, b) a hiányosan előterjesztett kérelem esetén felszólítja a kérelmezőt, hogy a hiányokat 5 napon belül pótolja, és figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újra hiányosan adja be, vagy a hiánypótlásnak nem tesz eleget, a kérelmet elutasítja, c) a hiánytalan kérelem megküldésével felhívja kérelmezett felet, hogy 5 napon belül a kérelmezővel egyezséget kössön, és azt a kérelmezővel együtt jóváhagyás végett terjessze a Bizottság elé, d) felhívja a kérelmezettet, hogy ha a c) pontban meghatározott egyezség nem jön létre, 3 napon belül írásbeli észrevételeit és esetleges ellenkérelmét, annak bizonyítékaival együtt, terjessze a Bizottság elé. (2) A Bizottság az (1) bek. d) pontja alá tartozó esetben 15 napon belül tárgyalást tűz ki, amelyről értesíti a feleket, és egyben figyelmezteti, hogy a tárgyalás elmulasztása a határozathozatalt nem akadályozza.

 

12.§.

 

(1) A tárgyaláson a Bizottság meghallgatja a feleket, és megvizsgálja az előterjesztett bizonyítékokat. (2) Bizonyítékként bármi értékelhető, ami alkalmas arra, hogy valamely tényt a Bizottság előtt igazoljon. A Bizottság szükség szerint eszközli tanúk és külső szakértők meghallgatását. (3) A felek az ellenérdekű fél által előterjesztettekre a tárgyalás bármely szakaszában észrevételeket tehetnek. (4) A Bizottság kizárólag a felek által előterjesztett bizonyítékokat vizsgálja, hivatalból nem köteles bizonyítást lefolytatni. (5) A Bizottság a felek által előterjesztettek után a tárgyalást berekeszti, és érdemi határozatot hoz. Különösen indokolt esetben a tárgyalás egy ízben, legfeljebb 10 nappal elhalasztható.

 

13.§.

 

(1) A Bizottság eljárást lezáró határozatában a) az alaptalan kérelmet elutasítja, b) a megalapozott kérelemnek helyt ad, és a Kódex megsértett rendelkezésének megjelölésével megállapítja a normasértést, c) szükség esetén kötelezi a kérelmezettet a normasértő magatartás megváltoztatására, d) szükség esetén kötelezi a kérelmezettet a normasértő tevékenység abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására, e) szankcióként kötelezheti a kérelmezettet megfelelő elégtétel adására, illetőleg a kérelmező által megfizetett eljárási díjak megtérítésére, f) a szabálysértés súlyától függően meghatározott időre megtilthatja a kérelmezett azon jogosultságának gyakorlását, hogy az Egyesülethez való tartozását közzétegye, azt referenciaként használja, g) a szabálysértés súlyától függően meghatározott időre felfüggesztheti a kérelmezett tagsági viszonyából eredő egyéb jogait, pl. szavazati jogosultságát, h) a szabálysértés súlyától függően a kérelmezettet, ismételt szabálysértés esetén, az Egyesület tagjai közül kizárhatja, az üggyel kapcsolatos határozatát minden esetben nyilvánosságra hozza az Egyesület honlapján, és kötelezi a kérelmezettet szabálysértés megállapítása esetén saját honlapján való nyilvánosságra hozatalra. (2) A Bizottság eljárást lezáró határozatában döntését írásban indokolni köteles, hivatkozva az elfogadott és a mellőzött bizonyítékokra, megjelölve az elfogadás és a mellőzés indokait. (3) A Bizottság határozata a kézbesítéssel tekintendő közöltnek.

 

V. FEJEZET

 

JOGORVOSLAT

 

14.§.

 

(1) A Bizottság határozata ellen eljárási szabálysértés esetén a felek fellebbezéssel élhetnek.

 

(2) A fellebbezést 8 napon belül az Egyesület elnökének címezve, az Egyesület Titkárságán kell benyújtani. Fegyelmi ügyekben a másodfokú határozat meghozatalára a Közgyűlés jogosult. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

 

15.§.

 

(1) A fellebbezést az Egyesület elnöke és két jogi szakértő együttesen eljárva bírálja el, a fellebbezési határidő lejártát követő 8 napon belül.

 

(2) Az elnök a) az alaptalan fellebbezési kérelmet elutasítja, b) az alapos fellebbezési kérelemnek helyt ad, megállapítja az eljárási hibát, c) súlyos eljárási szabálysértés esetén a bizottságot új eljárás lefolytatására utasítja.

 

VI. FEJEZET

 

AZ ÁLLÁSFOGLALÁS, AZ ELŐMINŐSÍTÉS és A HITELESÍTÉS

 

16.§.

 

(1) Az 1.§. (2) bek. szerinti állásfoglalást a Bizottság a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kiadni köteles. Kivételes esetben ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbítható. Az eljárási határidő az előminősítési eljárásban 30 nap. (2) A Bizottság az előzetes állásfoglalásához az esetleges későbbi 1.§. (1) bek. szerinti eljárásban is kötve van.

 

VII. FEJEZET

 

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

 

17.§

 

(1) Napon általában a naptári napot kell érteni. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

 

(2) Különösen súlyos normasértés a jogerős bizottsági határozat végrehajtásának elmulasztása, vagy amit az eljáró bizottság az eset összes körülményeinek figyelembe vételével annak ítél.

 

18. §

 

Az előminősítési és hitelesítési eljárás kiterjed mindazon szolgáltatásokra, amelyeket a kérelmező fenntart, továbbá azokra, amelyeket a kérelmező legalább 50 %-os tulajdonában vagy legalább 50%-os befolyást biztosító irányítása alatt álló vállalkozások (bármilyen jogi formában) tartanak fenn. A Tartalomszolgáltatási Kódex 5.7. pontjának megfelelően az eljárás kiterjed továbbá mindazon szolgáltatásokra (a tulajdon- és/vagy irányítási viszonyoktól függetlenül), amelyek a kérelmező által fenntartott szolgáltatásba integrálva (is) megjelennek a felhasználók vagy azok egy csoportja számára.

 

Nem terjed ki az előminősítési és hitelesítési eljárás azon esetleges szolgáltatásokra (amennyiben ezt a tulajdon- és/ vagy irányítási viszonyok nem indokolják), amelyekbe integrálva kérelmező szolgáltatása megjelenik.

 

[1] Az adatvédelmi biztos 1998. november 24-én kelt ajánlása az Internetto „Törzsasztal” elnevezésű fórumának, „Rongáló a fórumon” c. témájában: [„Állásfoglalás: az Internet tartalomszolgáltató nem adhat ki a rendőrség által igényelt olyan személyes adatot, melyet jogszerűen maga sem kezelhet].

 

ÚKP 2017/2. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

ukp 2017 2 hatter