INTERJÚK

Eltitkolt történelem

Itt születtem, itt nőttem fel, és annyi érdekes történettel találkozom, ami Magyarországgal kapcsolatos, hogy nem tudok szó, illetve írás nélkül elmenni mellettük. Magyarország rengeteg dolgon ment keresztül, nemcsak az elmúlt évszázadban, hanem korábban is, és megpróbálom elmagyarázni az amerikai-aknak Magyarországot és a magyaroknak Amerikát. Számomra Magyarország nagyon fontos, és megpróbálok azért is dolgozni, hogy az amerikaiaknak is fontos legyen Magyarország.

Kati Marton íróval Fejes Imre beszélget

Olvasás Éjszakája - 2016

Az elmúlt fél évezred azt bizonyította, hogy a papíralapú könyv tartósabb, mint gondolnánk, sőt, látva az elmúlt évtizedek viharos technológiai változásait, nyugod-tan kijelenthetjük, hogy semmi sem múlandóbb a tartós adathordozónál. Ettől függetlenül a digitalizációt rendkívül fontosnak tartom, és jómagam is arra buzdítom a kiadókat, hogy fokozatosan térjenek át a folyóiratok online megjelentetésére.

Doncsev Andrást, az NKA alelnökét Lafferton Kálmán kérdezi

87. Ünnepi Könyhét

A közel 150 könyvárusító pavilon valójában ennél több résztvevő kiadót takar, hiszen jó páran „társbérletben” mutatják be újdonságaikat, vagyis közösen bérelnek standot. Ennek egyrészt – a kiadók felől – anyagi okai vannak, a szervezők részéről pedig technikaiak: egyszerűen nincs hely a rendezvény biztonságos lebonyolítása szempontjából több pavilont felállítani. A dedikáló írók száma pedig a négy nap alatt bőven meghaladja majd a pavilonokét.

Keresztury Tibort, a könyvhét igazgatóját Lafferton Kálmán kérdezi

„Őrségváltás” a Millenárison

A könyvfesztiválon kiemelten hangsúlyos szerepet kap a kortárs szépirodalom és a humán tudományok újdonságainak a bemutatása. A kiadók itt szemtől-szembe találkoznak a vásárlóközönségükkel, így igyekeznek minél többet megmutatni, megismertetni kínálatukból nagyon színvonalas programok keretében. A legizgalmasabb pillanatok közé tartozik, amikor egy kötet írója vagy szerkesztője szóban „kínálja eladásra portékáját”, a könyvfesztivál három és fél napja pedig közel háromszázötven ilyen momentumot kínál a nyitott szellemű és kíváncsi magyar olvasóközönség figyelmébe.

Szabó Esztert, a könyvfesztivál igazgatóját Lafferton Kálmán kérdezi

Mégis memoár

A 90-es évek elején a Magyar Rádió a megújulás hangulatában pezsgett, újjáalakultak szerkesz-tőségek, az Irodalmi Szerkesztőséghez kerültek például az egykori ifjúsági szerkesztőség dramaturgjai is többek között. Valamint átalakult a Rádió műsorstruktúrája is, rengeteg új sorozat és műsor született. Az egyik ilyen új sorozat  volt az életút-interjú a kortárs irodalom jelentős alkotóival. Ebből már több könyv is született, Bodor Ádám: A börtön szaga, Tolnai Ottó: Költő disznózsírban, Nádas Péter: Nincs mennyezet, nincs födém valamint Ferdinandy György: Robinzon úr töprengései. Ezek mind a beszélgetés-sorozat átírt változatai. De az első, Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetése volt.

Réz Pál: Bokáig pezsgőben – hangos memoár – Bán Magda könyvajánlója

Beengedni a szelet, a tücsköket


A  lépésnyi tér is kozmikussá tágul, ha a kötött formát kihívásnak és nem rabságnak tartjuk – vallja Markó Béla, akivel az Elölnézet című kötetéről, a keretek hasznáról és a kerítésépítés veszélyeiről beszélgettünk. A volt miniszterelnök-helyettes utálja a mindentudó vezéreket, a menekülthelyzetben pedig Európa értékválságát látja.

Markó Béla költővel Koncz Tamás beszélget

„Minden jó történet abszurd”


„Arra való az irodalom, hogy ne érezzük magunkat magányosnak, és megtapasztaljuk azt a sokszor keserű, de alapvetően mégis felemelő érzést, hogy olyan szörnyű helyzetben, mint amilyenben most éppen vagyunk, voltak már mások is; amint ezt megérezzük, helyzetünk máris kevésbé reménytelen.” Spiró Gy.: Magtár 

Spiró György íróval Bán Magda beszélget

A korszellem: irónia

„A mai korszellemtől távol áll a pátosz.  Úgy látom, az irónia, sőt még inkább az önirónia fejezi ki a korszellemet és ez jól nyomon követhető a kortárs az európai irodalomban is. Én ezt nagyon kedvelem.”

Votisky Zsuzsával, a Typotex Kiadó vezetőjével az EU fordítástámogatási programjáról Szepesi Dóra beszélget

Egy modern nő a 20. századból

„Szeretnék látni egy konfliktusmentes párkapcsolatot. A naplóban valóban szó esik közös életük sokféle konfliktusáról, ez csak azokat fogja meglepni, akik a legendákat valóságnak hiszik, és nem hiszik el, hogy szükségtelen idealizálni valóságos embereket.” Ferencz Győző irodalomtörténésszel Gyarmati Fanni naplójáról Bán Magda beszélgetett

A pusztulás felé

Zalán Tibor íróval Koncz Tamás beszélgetett a Papírvárosról

A sikerélmény príma üzemanyag

Lakatos Levente írót kérdeztük munkáról, kikapcsolódásról és a nemzetközi pályára lépés lehetőségeiről

Nézegetni a lét hibáit

Likó Marcell (Vad Fruttik) az olvasásról

Gondolatolvasó

A tőle megszokott ironikus, szkeptikus, szókimondás helyett egészen más stílusban írta meg legutóbbi regényeit Szécsi Noémi. A Nyughatatlanok ízig-vérig tizenkilencedik századi nagyregény, amelynek folytatása, a Gondolatolvasó nemrég került a boltokba.  (Szepesi Dóra interjúja)

Az író sem okosabb a többi felnőttnél

Mivel sokkal jobban szeretem a gyerekeimet magamnál, ezért igazi boldogság, ha őket írhatom meg egy regényben. (Az ÚKP beszélgetése Nógrádi Gergely íróval)

Az a bizonyos csehovi puska

A sokáig szinte általános történetellenesség épp olyan tévedés volt, mint annak idején Nobel-díjat adni a lobotómia „feltalálójának". (Centaurival Bán Magda beszéget)

Az olvasás csapdája avagy a lírai szöveg

Általában utólag értettem meg, hogy mit miért tettem. (Borbély Szilárd íróval Bán Magda beszéget)

A nosztalgia legfeljebb kísérőzene lehet

Az utolsó reggelen és az Utolsó vacsora, mondjuk igy, szerényen, unokatestvérek. No, azért ez túlzás. Másodunokatestvérek. Keresztrefeszítés nincs benne. Igaz, katarzis sem. Vagy ha igen, nagyon is mérsékelt. Tulajdonképpen csak egy témát írok, az Éleslövészet és Az utolsó reggelen rokon mű. Másod vagy harmad unokatestvérek. (Grendel Lajos íróval Bán Magda beszélget)

Hogyan forgatod a pennádat

2013 július 4-én leszel negyvenéves. Az egyik kérdésem, hogy szakmailag és magánemberként milyen érzésekkel tekintesz erre a szép kerek évfordulóra, a másik pedig, hogy Tarján Tamás szerint azt ígérted, készülsz valami nagy dobással ez alkalomból. Lehet már tudni, hogy miről van szó? (Orbán János Dénes íróval Kalapos Éva Veronika beszélget.)

Az ember eladhatja magát, ha van, aki meg akarja venni

Gyerekkorában cipőket égetett el az óvodai cserépkályhában és szakdolgozatot írtak róla, mint magatartászavaros gyerekről – ma pedig az Ulpius-ház Kiadónál várja harmadik, Az amerikai fiú című kötetének megjelenését, amit a 84. Ünnepi Könyvhéten mutatnak be. (Csepregi János íróval Kalapos Éva Veronika beszélget.)

Ha képes hű maradni önmagához

Turczi István íróval Szabó Tibor Benjámin beszélget

A betyár Marlborót szív

A mese, mint az elbeszélés formája,  manapság újra egyre gyakoribb a világirodalomban, a kortárs magyar prózában egyaránt. A te műveid  pedig mind a bukolikus mese hangján szólalnak meg. Miért választottad és maradsz hűséges ehhez a narratívához? (Halász Margit íróval Vidróczki-kódex című új regényéről Bán Magda beszélget.)

Nem találtam fel a spanyolviaszt

A végső titok a portugál újságíró és egyetemi tanár immár ötödik, magyar nyelven megjelent könyve: akárcsak az előzőek, ez a regény is műfaja szerint „tudományos thriller", azaz hiteles tudományos információkra épített, képzelet szülte történet. Az írót a fikció és a valóság viszonyáról kérdeztük. - José Rodrigues Dos Santos íróval Kalapos Éva Veronika beszélget

A belső mozi mindig pörög

Születésnapod táján új regénnyel jelentkezel, amelynek címe a sokatmondó A mélygarázs, és az Európa kiadó újdonságaként jelenik meg. Egy történet háromszor, három szemszögből: a szerető, a férfi és a feleség szerint. Ennek ellenére egyáltalán nem a szerelmi háromszög a lényeg. Hősöd, a férfi eljutott életének abba a szakaszába, amikor számot vet életével. Veled öregszenek a hőseid?

A világ legjobbjai között

Visszatekintve az elmúlt húsz évre, úgy érzem, nagy utat jártunk be, s óriási elismerés volt mindannyiunk számára, akiknek közünk van a könyvfesztiválhoz, Peter Weidhaas tavalyi értékelése: szerinte a könyvfesztivál a maga műfajában, intellektuális kínálatában, hangulatában, miliőjében a világ legjobb öt könyvvására közé került. Zentai Péter Lászlóval, a MKKE igazgatójával Lafferton Kálmán beszélget.

Nem hajléktalan-könyvet akartam

A Rükverc című regénye már a tavalyi megjelenés után is lelkes fogadtatásban részesült, de a Katona József Színház bemutatója tette teljessé a sikert. A hajléktalan mint főhős a színpadon, azt is jelenti, hogy egy félresöprendő társadalmi gond nem hagyja magát zárójelbe tenni. Ön miért választotta ezt a témát? - Kerékgyártó István íróval Bán Magda beszélget

Különben nincs tovább

Az ország egyetlen könyvszakmai/könyvkereskedelmi képzési központja, a Hatágú Síp Alapítvány fenntartásában működő Gutenberg Könyvkereskedelmi Szakközépiskola és a környezetében működő könyvkereskedelmi tanfolyami képzési rendszer működése 2013-ra teljesen ellehetetlenült. Az eddigi eredményekről, a krízis okairól és a lehetséges megoldásokról kérdeztük a Hatágú Síp vezetőjét, Dercsényi Szilviát.

Mindenki él valamilyen országban

Mindenki él valamilyen országban Szávai Géza íróval Bán Magda beszélget

Ragaszkodom a könyvekhez - beszélgetés L. Simon Lászlóval

A könyvekhez ragaszkodom. A könyvben sokkal nagyobb kifutási lehetőséget látok, mint a nyomtatott sajtótermékekben, beleértve az irodalmi, művészeti sajtótermékeket is. Azért, mert egy jól érzékelhető tendencia azt mutatja, hogy az irodalmi folyóiratokból szépen kikopnak a folytatásos regényközlések, miközben ez például a Nyugatban még evidencia volt: Móricztól Kassákig minden fontos regényt részletekben leközöltek.

A saját életem csak egy trambulin, amiről el lehet ugrani

Cserna-Szabó Andrást napokban megjelenő könyvéről, a regénykényszerről és a boldogságdémonról Csapody Kinga kérdezte

A közös történetek az érdekesek

Olyan, mintha vidéken, egy kisvárosban laknék: eljutnak hozzám az információk, de nincs személyes, mindennapi kapcsolatom az irodalmi élettel. - Bedecs László kritikussal Szabó Tibor Benjámin beszélget

Hányszor üzenjen Kossuth Lajos?

Máskor meg elméleteket gyártunk, hogy a magyar a legszebb, leggazdagabb nyelv, és mások minden szavukat tőlünk lopták. Holott nem ezért szép, hanem azért, amiért az összes többi: a maga módján, sajátosan gazdag. - Lackfi János íróval Szepesi Dóra beszélget

Mindegyik Benedict fiúba beleszerettem egy kicsit

Az ÚKP interjúja Joss Stirling angol rengényíróval.

A siker, az valami más

"Ébredjünk már fel! Átfinomított agresszió nélkül nincs siker. [...]A világ mindig is sikerorientált volt, mindig voltak, akik kapkodva, gyorsan törtek sikerre, de ezt titkolták, egy kicsit szégyellték mohóságukat. És voltak akik  megfontoltan, hosszú távon gondolkodtak és lassabban léptek. A különbséget inkább abban látom, hogy sokan most harsányabban, feltűnösködve, több magamutogatással, mondhatni közönségesebb stílussal hajtanak a sikerre." Mohás Lívia pszichológussal Az agresszióról és a sikerkereső emberről című kötetéről Csapody Kinga beszélgetett

ÚKP 2016/4. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

UKP 2016 4 hatter