11 jún., 2019 Több mint 300 új kötet jelenik meg a könyvhétre

90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönynapok – június 13–17.

More
05 jún., 2019 Margó Irodalmi Fesztivál

2019. június 12–16.

More
16 máj., 2019 Szvoren Edina kapta a Libri irodalmi díjat

Az irodalmi díj győztesét ötfős szakmai zsűri választotta ki

More
14 máj., 2019 90. Ünnepi Könyvhét

2019. június 13–17.

More
11 máj., 2019 XXVII. Szent István Könyvhét

2019. május 13–18., Budapest V., Ferenciek tere

More

Interjú

90. Ünnepi Könyvhét

A könyvheti pavilonok a Vigadó és a Március 15-e tér közötti sétányt fogják benépesíteni. Az egymással szemben sorjázó standok mintegy „könyvutcában” várják majd az érdeklődő nagyközönséget. Nem kis feladatot jelent a számunkra, hogy osszuk el a standokat, a napernyős asztalokat és székeket a korzón, hogy az ott folyó dedikálások ne zavarják a zavar-talan közlekedést. A kiemelt, kígyózó sorokat vonzó dedikálásokat a Vigadótérre szervezzük, ahol szép idő esetén lehető-ségük lesz az arra sétáló embereknek fűre terített pokrócokon megpihenni.

Gál Katalint, az MKKE elnökét
Lafferton Kálmán kérdezi

Kritika

Konzervatív alapvonalak

A „diáklázadások (1968)” szócikk [Holczhauser Vilmos] azon túl, hogy az egész ’68-as jelensé-get egy hamis „mítosznak” bélyegzi, nem fárasztja az olvasót – e konzervatív szempontból szerintem rendkívül fontos – esemény árnyaltabb értelmezésével. Mindenesetre a Magyar politikai szótár a 21. századi magyar konzervatív eszme-rendszernek az értelmezési kereteit megadja, s ezzel jelzi a baloldalnak, hogy ennek a fogalom-használatnak nagyon is lenne tartalma, ugyan-akkor jelzi a jobboldalnak, hogy ez a politikai hagyomány nem merül ki a populista hatalompo-litikában. A kötet a Barankovics Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatá-sával, 95 szerző és közreműködő éveken átnyúló nagy munkájával készült.

Takács Dániel könyvajánlója

Tudósítás

Brutálisan élünk

A kétezres évek elejének Magyarországa számomra már a kiábrándulás nagy időszaka volt – a rendszerváltozás nagy várakozására következően. A szereplők, ha akarom, behelyettesíthetőek akkori közszereplőkkel, de nem ez volt számomra a lényeges. Fel akartam mutatni, hogy hova kerültünk. Ehhez kellett – akkor – az aktualizálhatóság lehetőségét megteremtenem. Az egervári bemutató közönsége nyüszített a röhögéstől – és a fájdalmas fölismerésektől. Ma már nem írnék ilyesmit. Olyanokat írnék, mint a Debrecenben most bemutatott unferlédi. Brutálisan élünk. Brutálisan nem élünk. Nincs kedvem nevetni. Sem nevettetni. Legfeljebb a gyerekeket.

Zalán Tibort kérdezi Koncz Tamás

2019. II. szám

Könyvheti katalógus