Teresa Worowska lengyel műfordító vehette át idén a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KüM) által 2017-ben alapított Balassi Műfordítói Nagydíjat, amelyet Schőberl Márton, a tárca kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára adott át a díjazottnak Budapesten. A laudációt Pálfalvi Lajos műfordító, irodalomtörténész, polonista mondta, az ünnepségen közreműködött Perényi Miklós gordonkaművész és a Dom otwarty magyarországi lengyel színház művészei.

„Ezzel a díjjal a szerzők mellett a műfordítókat is elismerik, akik nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a magyar országkép formálásában külföldön„ – hangoztatta Schőberl Márton.

Emlékeztetett arra, hogy „a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza, a legutóbbi jelentős esemény a 2016-2017-es lengyelországi magyar kulturális évad volt, amelynek során 60 magyar kötetet jelentettek meg Lengyelországban, és Magyarország volt a díszvendége a 2016-os varsói és 2017-es katowicei könyvvásárnak”.

A Magyarországon élő, lengyel születésű Teresa Worowska (1954) a Varsói Egyetem magyar tanszékén végzett 1977-ben magyar szakon. 2003-ban védte meg doktori disszertációját, amelynek címe A magyar vers lengyel nyelvre fordításának irodalomtörténeti és irodalomelméleti vonatkozásai. 1977 óta él Magyarországon szabadúszó műfordítóként. 1993 és 2004 között A Szív című jezsuita lap ifjúsági rovatának szerkesztője volt.

Több mint 30 kötetnyi szépirodalmi művet ültetett át lengyel nyelvre. Munkásságából kiemelkednek Balassi-, Krúdy-, Márai-, Esterházy- és Kosztolányi-fordításai. Fordítói munkásságáért többek között a Literatura na Swiecie és a Zeszyty Literackie lengyel irodalmi folyóiratok, illetve a lengyel Pen Club különdíjában részesült, és 2009-ben Angelus Közép-európai Irodalmi Díjat kapott Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regényének fordításáért.

Neki is köszönhető, hogy a gazdag magyar irodalom számos kiemelkedő alkotójának addig Lengyelországban ismeretlen művei a lengyel olvasók számára is hozzáférhetővé váltak, s az elmúlt években például Márai Sándor ott az egyik legnépszerűbb külföldi szerzővé vált.

A Balassi Műfordító Nagydíj az első és egyelőre egyetlen magyar állami díj, amelyet olyan kiemelkedő műfordítói teljesítményekért adományoznak, amelyeknek köszönhetően a külföldi olvasók anyanyelvükön ismerhetik meg a klasszikus és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásait. Célja a magas színvonalú műfordítói tevékenység ösztönzése.

A nagydíjban az a műfordító részesülhet, aki teljesítményével, a lefordított művek minőségével és mennyiségével hírnevet szerzett a magyar irodalomnak, és szakmai tevékenysége széles körben ismertté vált. Az értékelésnél a kuratórium figyelembe veszi azt is, hogy a díjazott mennyire segíti az ifjabb fordítónemzedék szakmai fejlődését. A fordítókat a külföldi magyar kulturális intézetek és a külképviseletek jelölik, a nyertes személyére pedig a KüM által összehívott szakmai kuratórium tesz javaslatot.

A Balassi műfordítói nagydíj a Friedrich Ferenc Munkácsy-díjas szobrász- és érmeművész által készített kisplasztikából, egy díszes kivitelű oklevélből és 3500 euró pénzjutalomból áll. Az elismerést minden évben a Fordítás Világnapjához, szeptember 30-hoz – Szent Jeromos egyháztanító, a latin nyelvű Szentírás (Vulgata) fordítójának ünnepéhez – kapcsolódóan veheti át a díjazottműfordító.

A nagydíjat első alkalommal 2017-ben a magyar származású, chilei születésű Adan Kovacsics, 2018-ban az újvidéki születésű Vickó Árpád kapta.

MTI