XXVII. Szent István Könyvhét

A Szent István Társulat szervezésében az idén huszonhetedik alkalommal kerül megrendezésre a Szent István Könyvhét, a keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb hazai seregszemléje.

A rendezvény ünnepi megnyitójára 2019. május 13-án (hétfőn), 11 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. kerület, Szentkirályi utca 28. II. emelet, Szent II. János Pál pápa terem) kerül sor. A könyvhetet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat fővédője nyitja meg. A megnyitón bemutatásra kerülnek a könyvhét újdonságai, majd Erdő Péter bíboros, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, a Stephanus Alapítvány elnöke átadják a Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában Őeminenciája Robert Sarah bíboros úrnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusának, irodalmi kategóriában pedig Szelestei Nagy László irodalomtörténésznek. A díjazottakat Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök, és Madas Edit egyetemi tanár, az MTA rendes tagja méltatja. Közreműködik a Gaudete Vonósnégyes.

A pesti Ferenciek terén a rendezvény ideje alatt naponta 9–19 óráig 29 könyvkiadó várja az érdeklődőket. A könyvhéttel kapcsolatos friss információkat a könyvhét honlapján, a már megszokott szentistvankonyvhet.hu oldalon is megtalálhatják. A kiállítók hazánk számos térségét képviselik: Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, de Erdélyből és Délvidékről is érkezik egy-egy könyvkiadó. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, lelkiségi mozgalmak köre is szerteágazó. A könyvhétre ellátogató olvasókat idén közel 7000 kiadvánnyal, köztük mintegy félszáz könyvheti újdonsággal és nagy kedvezményekkel várják a kiadók. Új irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek egyaránt megjelennek. A pesti Ferenciek terén hétfőtől szombatig ezúttal is találkozhatnak az olvasók és a szerzők. 50 szerző: író, költő, teológus dedikálja régi és legújabb műveit.

A Stephanus-Díj

A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja. 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján kerül átadásra a Társulat fővédője és az Alapítvány elnöke által, irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak minden évben – az alapító okirat szerint – olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén.

STEPHANUS-DÍJ – Teológiai kategória – 2019

Robert Card. Sarah
Robert Sarah 1945. június 15-én született Ourousban, az afrikai Guinea egyik legkisebb falujában, animista törzsi családban. 1947. július 20-án részesült a keresztség szentségében egy misszionárius atya szolgálata által. Alapfokú tanulmányait szülőfalujában végezte, ugyanitt szerzett alapbizonyítványt 11 éves korában. 1957-ben belépett az elefántcsontparti Bingerwille-ben lévő Szent Ágoston kisszemináriumba, ahol három éven keresztül tanult. Az 1960-ban Elefántcsontpart és Guinea között kialakult feszült politikai viszony miatt rövid ideig Conakryban, a Szentlélek Kongregáció atyái által vezetett középiskolai kisszemináriumban folytatta tanulmányait. 1962 márciusában Kindiába, egy Conakrytól 150 km-re található oktatási intézménybe került – itt érettségizett 1964-ben. Ugyanebben az évben felvételt nyert a nancyi nagyszemináriumba, ahol 1967-ig tanult. A Guinea és Franciaország között romló nemzetközi kapcsolatok itteni tanulmányai megszakítására kényszerítették, így 1967 októbere és 1969 júniusa között a szenegáli Sébikotane-ban folytatta teológiai tanulmányait. 1969 és 1974 között a római Pápai Gergely Egyetem (Gregoriana) hallgatója volt, ám közben 1971-ben a jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanumban szentírástudományból licenciátusi fokozatot szerzett.

1969. július 20-án szentelték pappá a Conakryi Egyházmegye számára. Pappá szentelését követően a guineai Boké plébánosaként szolgált, majd 1976-tól a conakryi kisszeminárium tanára és igazgatója lett. VI. Pál pápa 1978. április 18-án nevezte ki püspökké, ám szentelésére nem kerülhetett sor. A kinevezést II. János Pál erősítette meg 1979-ben: augusztus 13-án conakryi érsek-metropolitává nevezte ki, augusztus 23-án pedig kankani apostoli adminisztrátorrá. Püspökké szentelésére Giovanni Benelli bíboros kézfeltétele által 1979. december 8-án került sor. Püspöki jelmondata: Sufficit tibi gratia mea – Elég neked az én kegyelmem. Több mint 20 évig volt Conakry püspöke, hivatali ideje alatt elnöke volt a Guineai Püspöki Konferenciának és a Nyugat-afrikai Püspöki Konferenciának is. 2001. október 1-jén II. János Pál pápa a Népek Evangelizációjának Kongregációja titkárává nevezte ki, s mintegy 10 évig töltötte be ezt a pozíciót. 2010. október 7-én a „Cor Unum” Pápai Tanács elnökévé nevezték ki, 2013. március 13-án pedig megerősítették e posztján. 2010. november 20-án XVI. Benedek kreálta bíborossá. 2014. november 24-én Ferenc pápa az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusává nevezte ki. Tagja a Világiak Pápai Tanácsának, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának és a „Dignitatis Humanae” Intézetnek. 2015. március 10-én Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága tagjává nevezte ki.

A francia, olasz és angol nyelvismerettel rendelkező guineai bíboros a Római Kúria kiemelkedő személyisége; a hagyományos katolikus tanítás erőteljes képviselője és támogatója a szexuális erkölcs és az élethez való jog védelmének kérdéskörében, valamint az iszlám radikalizmus elítélésében. Nagy nemzetközi sajtóorgánumokban publikál, ezek közé tartozik a Le Monde, a La Croix, a National Catholic Reporter és a Catholic Herald.

STEPHANUS-DÍJ – Irodalmi kategória – 2019

Szelestei Nagy László
Szelestei Nagy László 1947. július 30-án született Szombathelyen. Nős (felesége Dr. Hubert Ildikó), egy gyermek (Anna) édesapja. A Győri Bencés Gimnáziumban érettségizett 1965-ben. Ezt követően a Nyugat-magyarországi Fűrészek üzemének segédmunkásaként dolgozott, majd 1966. szeptember 1-től 1967. augusztus 2-ig katonai szolgálatot teljesített Kalocsán. 1967 és 1972 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának nappali tagozatos hallgatójaként folytatta tanulmányait, ahol magyar–latin középiskolai tanári, levéltárosi és könyvtárosi diplomát szerzett. 1972 augusztusától 1973. január 31-ig a Budapest-csepeli Bajáki Ferenc Szakmunkásképző tanára, 1973. február 1-től 1996. július 31-ig az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt. 1992-től 1996-ig másodállásban docensként oktatott a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régi Magyar Irodalom Tanszékén. 1993-tól könyvtártörténeti szakdolgozatokat vezetett és bírált az OSZK–KMK tanfolyamain, a következő év februárjától a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régi magyar irodalmi szemináriumainak vezetőjeként tevékenykedett. 1996-tól 2017-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, ugyanezen intézmény Magyar Irodalmi Intézetében 1997–2000 között intézetvezető, 1997–2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2003–2005 között Széchenyi István Ösztöndíjas, 2006–2009 között dékán. 2012-től 2017. július 31-i nyugdíjazásáig a MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport alapítója és vezetője volt.

Kutatási területe a 16–18. századi magyarországi irodalom és lelkiségtörténet. Számtalan könyv szerkesztője és lektora; tanulmány, cikk, szócikk (Magyar Művelődéstörténeti Lexikon) és recenzió szerzője. Hazai és külföldi konferenciák rendszeres előadója.

További információk: szentistvankonyvhet.hu

ÚKP 2019/4. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

UKP 2019 12 hatter