Az íróknak és az írótársadalomnak az a feladata, hogy a művészet és a kultúra nyelvén mondják el nekünk, olvasóknak, hogy kik vagyunk mi és kik lehetnénk – jelentette ki Balog Zoltán a 43.Tokaji Írótábor pénteki zárónapján.
Az emberi erőforrások minisztere a tanácskozás résztvevői előtt elmondott záróbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az írók elsősorban az olvasóknak alkotnak, ezért nem szabad politikusként tekinteni rájuk.
„Azt várjuk el, hogy az általunk nem beszélt művészet és kultúra nyelvén mondják el, kik vagyunk és kik lehetnénk: emberként, a magyar nemzeti közösség tagjaiként és az európai zsidó-keresztény civilizáció részeként” – fogalmazott Balog Zoltán.
A tárcavezető kifejtette: az íróknak sajátos nyelvezetük segítségével kell elmondaniuk, amit „nem tudok és tudok a körülöttem lévő és a tágabb világról, a magyar világról”, szavakba kell foglalniuk a megszerzett tudást és az emberi ösztönt, illetve fel kell ébreszteniük a kíváncsiságot is.
„Ha nem vagyunk kíváncsiak arra, hogy a saját közösségünkön belül mit gondol, mit tesz, mit vár a másik, akkor fölösleges elvárásokat megfogalmazni” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette, hogy kíváncsiság és rácsodálkozás nélkül nincs kultúra, irodalom és igazi közélet sem létezhet.
Balog Zoltán beszédében az írótábor idei témáját, a nemzeti identitás és a globalizáció egymáshoz való viszonyát érintve kitért arra, hogy a lokalitás és az identitás szorosan összetartozó fogalmak, a népvándorlás pedig civilizációs kihívást jelent.
„A civilizációs küzdelem a mobilitás lehetőségével életesélyeket és életveszélyeket, illetve egy olyan típusú identitásvesztést jelent, amivel eddig még nem találkoztunk” – fogalmazott az emberi erőforrás miniszter.
Megerősítette, Magyarország szava számít a világban, ahhoz azonban, hogy „legyünk valakik ebben a globalizációs mérkőzésben, ahhoz előbb magunk számára kell lennünk valakiknek”, önmagunk megismerése viszont nem lehetséges a kultúra nélkül.
Karácsonyi Zsolt romániai magyar költő vehette át az elsősorban fiatalabb irodalmárok teljesítményét elismerő 43. Tokaji Írótábor Díját pénteken, a tokaji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola aulájában.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke az MTI-nek elmondta, hogy Karácsonyi Zsoltra az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnökeként és a kolozsvári Helikon folyóirat főszerkesztőjeként kifejtett irodalom-közéleti tevékenysége, valamint jelentős költői és irodalomtörténeti munkássága miatt esett a választás.
Szentmártoni János Karácsonyi Zsoltot méltatva külön is kiemelte a költő legutóbbi, 2015-ben megjelent A Krím című verseskötetét, amelyet a „kortárs magyar költészet kiemelkedőkönyvének” nevezett.
Karácsonyi Zsolt 1977-ben született Aradon, tanulmányait a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának színháztudományi szakán és a Szegedi Tudományegyetem irodalom doktori képzésén végezte. 2012-től a kolozsvári egyetem média tanszékének adjunktusa lett.
Számos verseskötete jelent meg, emellett több regényt és esszét fordított román nyelvről magyarra. 2001-ben elnyerte a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díját, 2006-ban az Irodalmi Jelen-díjban részesült A nagy Kilometrik című kötetéért, míg 2010-ben a Hargita Megye Tanácsa által alapított Csiki László-díjat vehette át.
Az írószövetség elnöke kitért a szintén pénteken átadott Nagy Hordó-díjakra is, amelyeket idén Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténésznek és az írótábor szervezésén 42 évig munkálkodó Sáray Lászlónak ítéltek oda, aki meghatottan fogadta a kitüntetést.
Teljes eddigi életművük elismeréseképpen, valamint a Tokaji Írótábor hagyományaihoz és örökségéhez való hűségükért idén hárman kaptak Hordó-díjat: Csontos János költő és publicista, Kiss Benedek költő és műfordító, valamint Vári Fábián László költő, műfordító, a kárpátaljai magyar irodalom kiemelkedő alakja – mondta el Szentmártoni János.
Az eseményen Szörényi László és Kiss Benedek nem tudott jelen lenni, így ők a díjakat más alkalommal vehetik át – mondta el Szentmártoni János.
MTI – Fotó: Vajda János
