A visszajelzések alapján Spiró György új regénye aratta a legnagyobb közönségsikert a hétfőn záródó 86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermeknapok központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren – mondta el az MTI-nek Zentai Péter László, a seregszemlét szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. Hozzátette: az Ünnepi Könyvhét az elmúlt évtizedben talán soha nem volt kitéve akkora konkurenciának, mint idén, ennek ellenére a rendezvény megőrizte olvasóközönségét, és azt a lüktető, jó hangulatot, amely eddig is jellemezte.

Bár a könyvhét elsősorban az igényes magyar szépirodalomról szól, még így is érezhető volt a rendezvényen, hogy a magyar könyvpiac fellendült az elmúlt két évben – hangsúlyozta Zentai Péter László. Mint fogalmazott, a kiadók visszajelzései alapján sok standnál már vasárnap, zárás előtt egy nappal sikerült elérni, vagy meghaladni a 2014-es rendezvény alatt eladott kötetek számát, pedig ebből a szempontból a tavalyi könyvhét is sikeresnek számított.

„Lenyűgözően gazdag és pazar volt az idei lírai termés” – emelte ki a MKKE igazgatója, külön is megemlékezve Rakovszky Zsuzsa, Ágh István és Juhász Ferenc új versesköteteiről, valamint a Magvető gondozásában elinduló Pilinszky János-életműsorozatról. Hozzátette: teljesen egyedülálló, hogy idén 13 Kossuth-díjas személynek jelent meg verseskötete a seregszemlére.

Zentai Péter László elmondta: a legnagyobb olvasói érdeklődést a kiadói visszajelzések alapján Spiró György új regénye, a Diavolina váltotta ki, a Vörösmarty téren két és fél nap alatt több mint 500 példány fogyott el a kötetből.

„Spiró György már régen bezsebelte a szakma és az irodalom elismeréseit, de örülök neki, hogy most megtapasztalhatta, milyen amikor az emberek órákon át állnak hozzá sorban dedikációért” – fogalmazott.

Zentai Péter László örömtelinek nevezte, hogy idén először a négy legnagyobb magyar írószervezet – a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör – szervezte az Oroszlános kútnál álló színpad programját, és a már ismert írókon és költőkön túl számos fiatal pályakezdő irodalmárt sikerült így bemutatni a közönségnek.

„A könyvhét a kortárs irodalom és könyvkiadás közös ünnepe, ezért hagyományaiban gyökerezik a fiatal írók és költők elindítása” – mondta el az igazgató, aki reméli, jövőre is sikerül folytatni az együttműködést a négy írótársasággal.

Az idei könyvhétre 329 új kiadvány jelent, a budapesti Vörösmarty téren idén 147 pavilonban több mint kétszáz magyarországi és határon túli kiadó várta az érdeklődőket. Új kötettel jelentkezett Áfra János, Baranyi Ferenc, Krusovszky Dénes, Tornai József, valamint az érdeklődők olyan újdonságokat vehettek kézbe, mint Forgách András Valami fiatal szélhámos című könyve, Nemere István Őrült regénye, Schein Gábor Svéd című regénye, Sándor Iván A tiszaeszlári per és 2015 címűkönyve, Silingi Terézia Ómama nyaklánca, Marno János Hideghullám, Marsall László A világba ágazó ember, Szvoren Edina Az ország legjobb hóhéra, Fehér György Utazás Parkinzóniában és Farkas Arnold Levente Anyám teste című kötete, illetve a Noran Libro kiadó Hazám című antológiája.

Átadták az Év gyerekkönyve díjakat

Átadták szombaton az Év gyerekkönyve díjakat Budapesten: a legjobb gyerekkönyvíró Kollár Árpád, a legjobb ifjúsági könyv írója Lakatos István lett. A legjobb illusztrátornak Hanga Rékát, a legjobb fordítónak Nádori Lídiát, a legeredetibbkönyvnek a Dániel András Mit keresett Jakab az ágy alatt? című, a Pozsonyi Pagony kiadónál megjelent kötetét ítélte a zsűri.

A díjakról ítélő kuratórium összeállítására az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Magyar Gyerekkönyv Fórumot (HUBBY, az IBBY magyar szekciója) és a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyarországi Egyesületét kérte fel – mondta el Pompor Zoltán, a HUBBY elnöke a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett szombati díjátadón.

Emlékeztetett: a hazai gyerekkönyves civil közösségben változások történtek az elmúlt időszakban. Idén februárban megalakult a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY), amely a bolognaikönyvfesztiválon felvételt nyert a Gyermekkönyvek Nemzetközi Szervezetébe (IBBY), immáron hivatalosan magyar szekcióként.

Az elnök hozzátette azt is, hogy az év gyerekkönyve díjat hagyományosan az Ünnepi könyvhéten és Gyermekkönyvnapokon osztják ki. Idén a zsűri tagjai és a kategóriák is nyilvánosak voltak. A zsűri tagja volt Besze Barbara kritikus, Csájiné Knézics Anikó tanító, Kucska Zsuzsannakönyvtáros, Rényi Krisztina illusztrátor, Szekeres Nikolett kritikus, Gombos Péter egyetemi oktató és Pompor Zoltán HUBBY elnök.

A díjakat az Emmi összesen 1 millió forinttal, díjanként 200 ezer forinttal támogatja.

A legjobb gyerekkönyv elismerést Kollár Árpád, a Csimota kiadó gondozásában megjelent Milyen madár című verseskötetéért érdemelte ki. Szepesi Nikolett kritikus véleménye szerint „Kollár Árpád annyira bátran és elemien határoz meg egy fiktív nézőpontot, hogy abban már nem keressük a sokszor hiányolt gyerek szemszöget, és nem kérhetjük rajta számon a felnőtt olvasó elvárásait sem, hiszen e kettő egyszerre érvényesül”.

Lakatos István Óraverzum (Tisztítótűz) című regényéről, amely a Magvető Kiadónál látott napvilágot, Gombos Péter úgy vélekedett: a jó sci-fik szinte minden erénye megvan a kötetben, s a „regény annyira friss, annyira szellemes s mindamellett oly mértékben előzmény nélküli a magyar ifjúsági irodalomban, hogy kétségkívül megérdemli a díjat”.

A Cerkabella kiadónál megjelent Bibedombi szörnyhatározó illusztrátori munkájáért Hanga Réka vehette át a legjobb illusztrátornak járó díjat. „Hanga Réka illusztrációi elgondolkodtatók, és ugyanúgy, ahogy a szöveg a kép nélkül csökevényes, a kép a szöveggel, sőt sok esetben a képaláírásokkal együtt ad támpontokat egy-egy félelmetes vagy kevésbé félelmetes lény megértéséhez” – hangsúlyozta Besze Barbara.

A legeredetibb könyv díjat Dániel András Mit keresett Jakab az ágy alatt? című, a Pozsonyi Pagony kiadónál megjelent kötete kapta. Kucska Zsuzsanna méltatása szerint „Dániel András egész kis világot teremtett a kuflikkal, ezekkel a bumfordian aranyos és humoros lényekkel. Köteteit olvasva, nézegetve kuncoghatunk, nevethetünk és beszélgethetünk. Ez a kötet mesekönyv, böngészőkönyv, interaktív képeskönyv, vicces is, szórakoztató is, fantáziadús, eredeti könyv. ”

A legjobb fordító Nádori Lídia lett, a Kolibri kiadónál megjelent Torzonborz újabb gaztettei című munkájának magyar nyelvre ültetéséért. Pompor Zoltán kiemelte: Torzonborz most már valószínűleg évtizedekig az esti mesék szereplője lesz, mert felolvasva legalább olyan jól gördül a szöveg, mint amikor némán elmerülünk benne. „Torzonborz nevét és vidám gaztetteinek élményét Nádori Lídiának köszönhetjük, aki sokoldalú író, műfordító” – hangsúlyozta.

MTI