A Szent István Társulat szervezésében az idén huszonharmadik alkalommal kerül megrendezésre a Szent István Könyvhét, a keresztény szellemiségű könyvkiadók hazai seregszemléje. A rendezvény hivatalosan május 11-én veszi kezdetét, ünnepi megnyitójára 2015. május 11-én, 11 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében került sor. A könyvhetet SPÁNYI ANTAL székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója nyitotta meg. A megnyitón bemutatásra kerültek a könyvhét újdonságai, és ERDŐ PÉTER bíboros, valamint SPÁNYI ANTAL átadták az idei Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában ANDRÉ-JOSEPH LÉONARD érsek úrnak, irodalmi kategóriában pedig KÁNYÁDI SÁNDOR költőnek. A díjazottakat PÁPAI LAJOS győri megyés-püspök és SZENTMÁRTONI JÁNOS, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta.

STEPHANUS-DÍJ – Teológiai kategória

André-Joseph Léonard

André Léonard 1940. május 6-án született a dél-belgiumi Jambes-ban (Namur mellett), egy négygyermekes család legkisebb gyermekeként. A család mind a négy fiából egy-házmegyés pap lett. Édesapja nem sokkal André születése után életét vesztette a belgi-umi német megszállás idején.

A namuri College Notre-Dame de la Paix-ban végzett humán tanulmányai befejezése után Mons. André-Marie Charue namuri püspök a leuveni XIII. Leó Szemináriumba küldte, ahol tomista filozófiai diplomát szerzett. Ezt követően a római Belga Kollégiumban tanult, ahonnét a Pápai Gergely Egyetemen abszolvált teológiai licenciátussal tért vissza hazájába.

1964. július 19-én Namurban szentelték pappá, majd Leuvenben 1968-ban filozó-fiai oklevelet szerzett. 1974-ben ugyanebből a tárgyból doktorált a Leuveni Katolikus Egyetemen; disszertációját Hegel logikája témakörében írta. 1976-tól a Leuveni Kato-likus Egyetem filozófiai tanszékén tanított, mindeközben – 1978 júliusától – a Szent Pál Szeminárium rektori feladatait is ellátta.

1987-ben a Hittani Kongregáció tanácsadó testületeként működő Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja lett.

II. János Pál pápa 1991. február 27-én namuri püspökké nevezte ki. Ugyanezen év április 14-én szentelte püspökké Godfried Danneels bíboros. Címerében a jambes-i híd és a luxemburgi Ardennek erdeire utaló vadászkürt látható. Püspökké szentelése alkalmával keresztnevéhez csatolta a Mutien nevet, a XIX. században működő, 1989-ben szentté avatott Mutien-Marie Wiaux belga iskolatestvér tiszteletére, aki egész éle-tét a tanításnak szentelte. Namuri megyésfőpásztorként különös hangsúlyt fektetett a fiatalok evangelizációjára és a papi hivatások ápolására.

1999. február 21. és 27. között ő vezette II. János Pál és a Római Kúria hagyo-mányos nagyböjti lelkigyakorlatát Rómában.

XVI. Benedek pápa 2010. január 18-án – a kánoni kort betöltő Danneels bíboros utódjául – Mechelen-brüsszeli érsekké nevezte ki. Beiktatására február 27-én került sor a mecheleni székesegyházban; ekkor – elhagyva a korábbi Mutient – Szent József, Belgium védőszentjének tiszteletére felvette a Joseph nevet. Érseki palliumát 2010. június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolik ünnepén vette át Rómában, harminc-hat másik, abban az évben kinevezett metropolitával együtt. A belgiumi tábori püs-pök és prímás tisztét is betöltő főpásztor legfőbb programjaként a papnevelés és a li-turgia megújítását, valamint a társadalmi kérdések megoldását jelölte meg.

Számos önálló kötet és tanulmány szerzője, elsősorban francia és holland nyel-ven publikál.

Pályadíjak:

1980: „Scriptores Christiani”-díj (a Pensées des Hommes et Foi en Jésus-Christ [Emberi gondolkodás és Jézus Krisztusba vetett hit] c. könyvéért)

Főbb művei:

01. La foi chez Hegel [A hit Hegelnél]. Desclée, Paris 1970.
02. Commentaire litteral de la Logique de Hegel [Hegel Logikájának irodalmi kommen-tárja]. Paris, Vrin 1974.
03. Pensées des Hommes et Foi en Jésus-Christ. Pour un discernement intellectuel chrétien [Emberi gondolkodás és Jézus Krisztusba vetett hit. Keresztény szellemi megközelítések]. Paris 1980.
04. Les raisons de croire. Éditions Communio Fayard, Paris 1987; 2. kiadás: Sarment, Paris 2010. (Magyarul: Miért hiszünk? A hit érvei. Szent István Társulat, Bu-dapest 2012.)
05. Je suis le Chemin, la Vérité et la Vie [Én vagyok az út, az igazság és az élet]. Éd. de l’Emmanuel, Paris 1997.
06. Jésus et ton corps. La morale sexuelle expliquée aux jeunes [Jézus és a tested. A nemi erkölcsről fiataloknak]. Mame, Paris 1988.
07. Cohérence de la foi. Essai de théologie fondamentale [A hit összefüggései]. Desclée, Paris 1989.
08. Père, que ton règne vienne [Atyám, jöjjön el a te országod]. Éd. de l’Emmanuel, Paris 1998.
09. Le fondement de la morale. Essai d’éthique philosophique générale [Az erkölcs alap-jai. Általános filozófiai-etikai tanulmány]. Éd. du Cerf, Paris 1999.
10. Foi et philosophies. Guide pour un discernement chrétien [Hit és filozófia. Útmuta-tó a keresztény megkülönböztetéshez]. Éd. Lessius, Bruxelles 2001.
11. L’évêque et le fou (avec Henry Haas) [A püspök és a balga]. Le Sarment, Paris 2001.
12. L’Église, Marie et la femme [Az Egyház, Mária és a nő]. Anne Sigier, Québec 2002.
13. Dieu exauce-t-il nos prières? «Demandez et vous recevrez» [Meghallgatja Isten az imáinkat? „Kérjetek és kaptok”]. Éd. de l’Emmanuel, Paris 2002.
14. Envoyés pour annoncer. Le cœur de la foi chrétienne [Igehirdetésre hivatva. A ke-resztény hit szíve]. Éd. de l’Emmanuel, Paris 2003.
15. La mort et son au-delà [A halál és ami azon túl van]. Presses de la Renaissance, Paris 2004.
16. Pastorale et catéchèse des sacrements. Impasses et perspectives [Pasztoráció és a szent-ségek katekézise. Útvesztők és távlatok]. A. Sigier, Québec 2005.
17. Marie vous parle! Le Message de Beauraing 75ième anniversaire des apparitions [Mária szól hozzátok! Beauraing üzenete a jelenések 75. évfordulóján]. Éditions de l’Emmanuel, Paris 2006.
18. Métaphysique de l’être. Essai de philosophie fondamentale [A lét metafizikája. Alap-vető filozófiai értekezés]. Les Éditions du Cerf, Paris 2006.
19. Catholique... que du bonheur (avec Henry Haas) [Katolikus… micsoda boldogság]. Sarment, Paris 2007.
20. Les raisons d’espérer. Court traité théologique suivi de «Voyage d’hiver», conte apocalyptique [A remény érvei. Rövid teológiai értekezés a Téli utazás című apokaliptikus mese nyomán]. Presses de la Renaissance, Paris 2008.
21. Ton corps pour aimer. La morale sexuelle expliquée aux jeunes. [Szeresd a tested. A nemi erkölcsről fiataloknak]. Edifa-Mame, Paris 2009.
22. Drie (niet) geliefden? Maria, de Kerk en de vrouw [Háromszor (nem) szeretett? Má-ria, az Egyház és a nő]. Carmelitana, Gent 2009.
23. L’Eglise vous aime. Un chemin d’espérance pour les séparés, divorcés, remariés [Az Egyház szeret titeket. A remény útja külön élőknek, elváltaknak, újraháza-sodottaknak]. Éditions de l’Emmanuel, Paris 2010.
24. Le cœur de la foi chrétienne. Quarante clés pour une première annonce [A keresz-tény hit középpontja. Negyven lépés az első evangelizációhoz]. Éd. de l’Emmanuel, Paris 2010.
25. Mgr. Léonard. Gesprekken opgetekend door Louis Mathoux en Dominique Minten [Msgr. Léonard. Beszélgetések Louis Mathoux-val és Dominique Minten-nel]. Uitgeverij Lannoo nv, Tielt 2010.
26. Agir en chrétien: Dans sa vie et dans le monde [Keresztényként cselekedni: éle-tünkben és a világban]. Fidélité, Namur 2011.
27. Handelen als christen in leven en wereld [Keresztényként cselekedni: életünkben és a világban]. Drukkerij Halewjin, Antwerpen 2011.
28. La Divine Tragédie [Az isteni színjáték]. Fidélité, Namur 2012.
29. Naar de kern van het christelijk geloof. Eerste verkondiging in 40 stappen [A keresz-tény hit középpontja. Negyven lépés az első evangelizációhoz]. Halewijn, Antwerpen 2012.
30. Redenen om te geloven [Okunk van azt feltételezni]. Uitgeverij Altiora Averbode Kok, 2013.
31. Het hart van de blijde boodschap. [Az evangélium szíve]. Les Éditions Sakramento, Paris 2013.
32. Le cœur de la bonne nouvelle [Az evangélium szíve]. Les Éditions Sakramento, Paris 2013.
33. Prêtre et Saint. Une relecture du décret de Vatican II sur le ministère et la vie des prêtres [Pap és szent. A II. Vatikáni Zsinat papi hivatásról és szolgálatról szó-ló dekrétumának új olvasata]. Éditions de l’Emmanuel, Paris 2014.

STAPHANUS-DÍJ – Irodalmi kategória

Kányádi Sándor

Kányádi Sándor (írói álneve: Kónya Gábor) 1929. május 10-én született a Hargita megyei Nagygalambfalván (Románia), székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna.

Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte, majd a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) tanult. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudo-mányegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar irodalom sza-kos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, életét teljesen az iro-dalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–1952-ben az Irodalmi Almanach segédszer-kesztője, ezzel egy időben néhány hónapig az Utunk, 1955 és 1960 között a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1968-ban Függőleges lo-vak című kötetét az Utunk szerkesztőségének díjával tüntették ki. 1970-ben Fától fáig című válogatott kötetére írószövetségi díjat kapott. 1971-ben a szatmári színház bemutatta Ünnepek háza című drámai játékát. 1979-ben Budapesten jelent meg Feke-te-piros versek című gyűjteményes kötete. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Fiatal költőként az emberi élet természetes örömének és elemi rendjének él-ményét fejezte ki, az 1950-es években általános történelmi bizalommal tekintett az erdélyi magyarság jövőjére. A falusi élményvilág és a harmonikus világkép a hagyo-mányos népiesség követői között jelölte ki helyét: verseiben a természet látványa, a falusi életképek kapnak szerepet; ezeket általában idillikus emlékezés színezi. Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vet számot, hanem keserű iróni-ával arra is figyelmeztet, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben.

Esszéíró és műfordító, főként modern román költők: Nicolae Labis, A. E. Baconsky, Ioan Alexandru művei, valamint az erdélyi szász és jiddis népköltészet tolmácsolója.

Kitüntetések, pályadíjak:

1968: Utunk-díj
1971: A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig)
1978: A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület)
1979: Alföld-díj
1986: Déry Tibor-díj
1989: Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya)
1989: Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek)
1990: MSZOSZ-díj
1990: A Castren Társaság díja
1992, 1994, 1995: Látó-nívódíj
1993: Kossuth-díj
1993: Magyar Művészetért-díj
1994: Herder-díj
1998: Magyar Örökség-díj
2000: A C.E.T. Millenniumi díja
2001: Kölcsey Ferenc millenniumi díj
2002: A Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
2004: A Magyar Köztársasági érdemrend középkeresztje a csillaggal
2004: Mecénás-díj
2005: Hazám-díj
2008: A Magyar Kultúra Követei Díj
2008: Győri Könyvszalon alkotói díja
2009: A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje
2009: Budapest I. kerület Díszpolgára
2009: Nagygalambfalva Díszpolgára
2009: Babits Mihály alkotói emlékdíj
2010: Bethlen Gábor-díj
2011: Aphelandra-díj
2014: Széll Kálmán-díj
2014: A Nemzet Művésze
2014: Budapestért-díj

Főbb művei:

01. Virágzik a cseresznyefa, Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest 1955.
02. Sirálytánc. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest 1957.
03. Kicsi legény, nagy tarisznya. Ifjúsági Kiadó, Bukarest 1961.
04. Harmat a csillagon. Irodalmi Kiadó, Bukarest 1964.
05. Fényes nap, nyári nap. Ifjúsági Kiadó, Bukarest 1964.
06. Három bárány. Ifjúsági Kiadó, Bukarest 1965.
07. Kikapcsolódás. Versek. Irodalmi Kiadó, Bukarest 1966; 2. kiadás: Kriterion, 1998; 3. bővített kiadás: Kriterion, Kolozsvár 2007.
08. Függőleges lovak. Irodalmi Kiadó, Bukarest 1968.
09. Fából vaskarika. Ifjúsági Kiadó, Bukarest 1969.
10. Fától fáig. Versek 1955–1970. Kriterion, Bukarest 1970 (magyar–román közös kiadás); 2. kiadás: Kriterion, Bukarest 1972.
11. A bánatos királylány kútja. Kriterion, Bukarest 1972; 2. kiadás: Magyar Könyv-klub, Budapest 2001; 3. kiadás: Corvin, Déva 2009.
12. Kányádi Sándor legszebb versei (vál. és szerk. Katona Ádám). Albatrosz, Bukarest 1974.
13. Szürkület. Versek 1970–1977. Kriterion, Bukarest 1978.
14. Fekete-piros versek. Magvető, Budapest 1979.
15. Farkasűző furulya. Mesék, versek, történetek. Móra Kiadó, Budapest 1979.
16. Kenyérmadár. Versek, mesék, történetek. Kriterion, Bukarest 1980.
17. Tavaszi tarisznya. Móra Kiadó, Budapest 1982.
18. Virágon vett vitéz. Történetek a kisfiúról és a nagyfiúról, meg a romos ház lakóiról. Creangă Kiadó, Bukarest 1983; 2. kiadás: Móra Könyvkiadó, Budapest 1984; 3. kiadás: Holnap, Budapest 2001; 4. kiadás: Holnap, Budapest 2002; 5. ki-adás: Holnap, Budapest 2012.
19. Világlátott egérke. Móra Könyvkiadó, Budapest 1985; 2. kiadás: Madách, Po-zsony 1985; 3. kiadás: Creangă Kiadó, Bukarest 1981; 4. kiadás: Holnap, Bu-dapest 1998; 5. kiadás: Holnap, Budapest 2001; 6. kiadás: Holnap, Budapest 2011.
20. Madármarasztaló. Versek kicsiknek, nagyoknak. Kriterion–Móra Kiadó, Bukarest–Budapest 1986 (román–magyar közös kiadás).
21. Talpas történetek. Holnap, Budapest 1999; 2. kiadás: Holnap, Budapest 2001; 3. kiadás: Holnap, Budapest 2001; 3. kiadás: Holnap, Budapest 2013.
22. Sörény és koponya. Új versek. Csokonai Kiadó, Debrecen 1989.
23. Költögető. Századvég, Budapest 1991; 2. kiadás: Holnap, Budapest 2011; 4. kiadás: Holnap, Budapest 2014.
24. Vannak vidékek. Válogatott versek. Dacia, Kolozsvár 1992.
25. Valaki jár a fák hegyén. Kányádi Sándor egyberostált versei. Polis, Kolozsvár 1997; 2. kiadás: Magyar Könyvklub, Budapest 1998; 3. kiadás: Magyar Könyvklub, Budapest 2003.
26. Csipkebokor az alkonyatban. Polis, Kolozsvár 1999.
27. Szitakötő tánca (vál. Lackó Katalin). General Press, Budapest 1999.
28. Kányádi Sándor válogatott versei (szerk. Tarján Tamás). Holnap, Budapest, 2000; 2. kiadás: Holnap, Budapest 2004; 3. kiadás: Holnap, Budapest 2006.
29. Meddig ér a rigófütty? Cartaphilus, Budapest 2001; 2. kiadás: Cartaphilus, Buda-pest 2005; 3. kiadás: Cartaphilus, Budapest 2010; 4. kiadás: Helikon, Buda-pest 2013.
30. Felemás őszi versek. Jelenkor, Pécs 2002; 2. kiadás: Jelenkor, Pécs 2002.
31. Szürke szonettek. Pallas-Akadémia, Csíkszereda 2002.
32. Dél keresztje alatt. Pallas-Akadémia, Csíkszereda 2003.
33. Kányádi Sándor válogatott versei (vál. Bertha Zoltán). Magyar Napló, Budapest 2004; 2. kiadás: Magyar Napló, Budapest 2004; 3. kiadás: Magyar Napló, Bu-dapest 2006; 4. kiadás: Magyar Napló, Budapest 2007.
34. Noé bárkája felé (vál. Kovács András Ferenc). Pallas-Akadémia, Csíkszereda 2004.
35. Billegballag. 2. kiadás: Kalligram, Pozsony 2006.
36. Zümmögő. Holnap. Budapest 2004; 2. kiadás: Holnap, Budapest 2006; 3. kiadás: Holnap, Budapest 2009; 4. kiadás Holnap Budapest 2010.
37. Az elveszett követ. Cartaphilus, Budapest 2010.
38. Egyberostált versek és műfordítások (szerk. Tarján Tamás). Helikon, Budapest 2007.
39. A kíváncsi Hold. Cartaphilus,, Budapest 2007.
40. Szarvas-itató. Corvin, Déva 2009.
41. Előhang. Válogatott versek és műfordítások. Wesley János Könyvkiadó, Budapest 2009.
42. Jeremiás és a gépsárkány. Helikon, Budapest 2011.
43. Kecskemesék. Cartaphilus, Budapest 2005; 2. kiadás: Cartaphilus, Budapest 2012.
44. Lehel vezér lova. Kányádi Sándor meséi. Helikon, Budapest 2013.
45. Válogatott versek. Hargita Kiadó, Csíkszereda 2013.
46. A Corcovado Krisztusa. Szent István Társulat, Budapest 2015.
47. A nyúl és a ponty (Tudor Arghezi). Ifjúsági Kiadó, Bukarest é. n.
48. A tolvaj (Tudor Arghezi). Ifjúsági Kiadó, Bukarest é. n.
49. Koko és a cica (Tudor Arghezi). Ifjúsági Kiadó, Bukarest é. n.
50. A kócparipa (Tudor Arghezi). Ifjúsági Kiadó, Bukarest é. n.
51. Az első csalódás (Tudor Arghezi). Ifjúsági Kiadó, Bukarest é. n.
52. Egy mozdony és egy állomás (Tudor Arghezi). Ifjúsági Kiadó, Bukarest é. n.
53. Büntetés (Tudor Arghezi). Ifjúsági Kiadó, Bukarest é. n.
54. A boríték (Tudor Arghezi). Ifjúsági Kiadó, Bukarest é. n.
55. Az őz halála. Versek (Nicolae Labi). Irodalmi Kiadó, Bukarest 1964.
56. Néma pillanat. Versek (A. E. Baconsky). Irodalmi Kiadó, Bukarest 1965.
57. Hét jó testvér (Tudor Arghezi). Creangă Kiadó, Bukarest 1970.
58. Törékeny lányok. Versek (Aurel Rau). Kriterion, Bukarest 1973.
59. Egy kis madárka ül vala. Erdélyi szász népköltészet. Európa, Budapest 1977; 2. ki-adás: Kriterion, Kolozsvár 2007.
60. Szeplőtelen szerelem (Ioan Alexandru). Európa, Budapest 1982.
61. A világ szája (Tudor Arghezi). Móra Kiadó, Budapest 1985.
62. Önarckép az időben. Versek (A. E. Baconsky). Kriterion, Bukarest 1988.
63. Erdélyi jiddis népköltészet. Európa, Budapest 1989.
64. Csipkebokor az alkonyatban. Kányádi Sándor egyberostált műfordításai. Magyar Könyvklub, Budapest 1999.
65. Ünnepek háza. Két dráma és egy tv-ballada. Magyar Napló, Budapest 2004.
66. Volt egyszer egy kis zsidó. Erdélyi jiddis népköltészet. Koinónia, Cluj 2010.
67. Ünnepek háza. Két dráma és két forgatókönyv. Helikon, Budapest 2010.

Kiadók

A pesti Ferenciek terén naponta 9–19 óráig 33 könyvkiadó várja az érdeklődőket. A kiállítók hazánk számos térségét képviselik: Budapesten kívül Szegedről, Nyíregy-házáról, Máriabesnyőről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, sőt Erdélyből és Délvi-dékről is érkezik egy-egy könyvkiadó. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, egyházak köre is szerteágazó.

A magyarországi szerzetesrendeket képviselő kiadók
01. Agapé Kiadó (ferencesek, Szeged – Újvidék)
02. Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó (bencések, Bp. – Pannon-halma)
03. Don Bosco Kiadó (szaléziak, Budapest)
04. Jezsuita Kiadó (jezsuiták, Budapest)
05. Korda Kiadó (Jézus Szíve Népleányai, Kecskemét)

A protestáns egyházi közösségeket képviselő kiadók
06. Harmat Kiadó (Budapest)
07. Kálvin János Kiadó (Református Egyház, Budapest)
08. Luther Kiadó (Evangélikus Egyház, Budapest)
09. Magyar Bibliatársulat Alapítvány (Budapest)

Az egyházi sajtó képviseletében részt vevő kiadók
10. Képmás Magazin (Budapest)
11. Új Ember Kiadó (Budapest)
12. Verbum Keresztény Kulturális Egyesület (Kolozsvár)
13. Vigilia Kiadó (Budapest)

Katolikus egyházi kiadók
14. Ecclesia Szövetkezet (Budapest)
15. Jel Kiadó (Budapest)
16. Magyar Egyházzenei Társaság (Budapest)
17. Marana Tha Alapítvány (Budapest)
18. Szent Atanáz Könyv- és Kegytárgybolt (Nyíregyháza)
19. Szent Gellért Egyházi Kiadó (Szeged)
20. Szent Gellért Kiadó és Nyomda (Budapest)
21. Szent István Társulat (Budapest)
22. Új Város Kiadó (Budapest)
23. II. János Pál pápa Antikvárium (Budapest)

Magánkiadók és terjesztők
24. Attraktor Kiadó (Máriabesnyő)
25. Éghajlat Könyvkiadó (Budapest)
26. Etalon Film Kiadó (Budapest)
27. Kairosz Kiadó (Budapest)
28. Kárpátia Stúdió (Budapest)
29. Kiskapu Kiadó (Budapest)
30. Lazi Kiadó (Szeged)
31. L’Harmattan Kiadó (Budapest)
32. Simon Kiadó (Budapest)
33. Tinta Kiadó (Budapest)

Kiadványok

A könyvhétre ellátogató olvasókat idén közel 8000 kiadvánnyal, köztük 64 könyvheti újdonsággal és nagy kedvezményekkel várják a kiadók. Új irodalmi, lel-kiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek egyaránt megjelennek.

Dedikálások

A pesti Ferenciek terén hétfőtől szombatig ismét találkozhatnak az olvasók és a szerzők. Hétköznap 15–18 óráig, szombaton 11–15 óráig 48 szerző: író, költő, teo-lógus dedikálja régi és legújabb műveit.

Május 11. hétfő
1500–1600 André-Joseph Léonard érsek (Szent István Társulat), Kányádi Sán-dor (Szent István Társulat), Kránitz Mihály (Szent István Társulat), Pápai Lajos püspök (Szent István Társulat), Szabó Ferenc SJ (Jezsui-ta Kiadó)
1600–1700 Hidvégi Handl Iván (Kairosz), Keresztes Szilárd püspök (Szent István Társulat), Tóth Sándor (Új Ember– Szent István Társulat)

Május 12. kedd
1600–1700 Bolberitz Pál (Szent István Társulat), Czigány György (Szent Ist-ván Társulat), Hardi Titusz OSB (Kairosz), Simon Erika (Kairosz), Várnai Péter (Új Ember)
1700–1800 Lezsák Sándor (Kairosz), Stirling János (Szent István Társulat)

Május 13. szerda
1500–1600 Pardi Anna (Kairosz)
1600–1700 Falus András (Kairosz), Hársfai Katalin (Szent István Társulat), Kapitány Katalin (Kairosz), Kerényi Lajos SchP (Szent Gellért), Rédly Elemér (Szent István Társulat), Szabó Ferenc SJ (Jezsuita Kiadó), Tomka Ferenc (Szent István Társulat)
1700–1800 Bolberitz Pál (Szent István Társulat), Horváth Imre (Kairosz), Ró-zsa Huba (Szent István Társulat)

Május 14. csütörtök
1500–1600 Gáncs Péter (Kairosz), Zimányi Ágnes (Kairosz)
1600–1700 Bécsy László (Új Ember), Budai Tibor (Új Ember), Leszkovszki Albin (Kairosz), Martos Levente Balázs (Szent István Társulat), Nemeshegyi Péter SJ (Jezsuita Kiadó), Schmidt Egon (Új Ember), Szabó Ferenc SJ (Szent Gellért), Wittinger László (Szent Gellért)
1700–1800 Bodnár Dániel (Szent István Társulat), Érszegi Márk Aurél (Szent István Társulat), Hidvégi Handl Iván (Kairosz), Kovács Gergely (Szent István Társulat), Kránitz Mihály (Szent Gellért), Szabó Jó-zsef (Kairosz)

Május 15. péntek
1500–1600 Kocsis Imre (Szent István Társulat), Kovács Béla László (Kairosz)
1600–1700 Dávid Katalin (Szent István Társulat), Elmer István (Új Ember), Földesi Margit (Kairosz), Homa Ildikó (Verbum), Kásler Miklós (Kairosz)
1600–1800 Barlay Ödön Szabolcs (Szent Gellért)
1700–1800 Dér Katalin (Kairosz), Kerényi Lajos SchP (Szent Gellért), Szám Katalin (Képmás), Wittinger László (Szent Gellért)

Május 16. szombat
1100–1200 Merkl Hilda (Kairosz)
1200–1300 Balogh Júlia (Kairosz)
1300–1400 Földesi Margit (Kairosz), Szerencsés Károly (Kairosz)
1400–1500 Lezsák Sándor (Kairosz), Magyar Balázs (Kairosz)

Programok a Stephanus Könyvesházban
(1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1.)

Május 12. kedd
1600–1700 Viktor E. Frankl: Birkenwaldi szinkronizáció című könyvének bemutatója (JEL Könyvkiadó). Előadók: Sárkány Péter, Kautnik András és Fenyő D. György.

Május 13. szerda
1500–1530 Chiara Lubich: Az Eukarisztia – Dr. Tomka Ferenc és Dr. Paksy Eszter beszélget a Közösségi Lelkiség sorozat új kötetéről.
1600–1630 A Magyar Zarándokút DVD bemutatása (Etalon Film Kiadó). – Előadó: Bognár Rudolf, a Magyar Zarándokút alapítója.

Május 14. csütörtök
1600–1700 Biblia és filmművészet – Bodnár Dániellel Kindelmann Győző beszélget legújabb könyvéről (Szent István Társulat).

Május 15. péntek
1600–1700 A Gázai Szent Dórotheosz szerzetesi tanításai (Ókeresztény Örökségünk 20) című kötet bemutatója (JEL Könyvkiadó). – Előadó: Baán Izsák.