Férjem, Erwin Moser tizenkét éve Amiotrófiás laterálszklerózisban (röviden ALS) szenved. Emiatt az izomsorvadás miatt nem tud már soha többé dolgozni, sem írni, sem festeni, még beszélni sem. De mégis„beszél hozzám", egy ABC tábla segítségével. Ez nagyon lassú és fáradságos, de működik. Ezzel a módszerrel Erwin diktált már nekem például verset és leveleket, újraszerkesztett könyveket, és most diktálja ezt az interjút is. (Ruth Moser) [Erwin Moser íróval Csapody Kinga beszélget]
Büszkén állíthatjuk, hogy a magyar olvasók egy csapásra beleszerettek az ön meséibe. Vajon ennek lehet bármi köze ahhoz, hogy önnek is vannak magyar gyökerei. Milyen mélyek azok a gyökerek?
Nem tudom, hogy van-e összefüggés, mindenesetre nagyon jó ezt hallani. Az apai nagyapám oldaláról van magyar kötődésem, de sajnos nem ismerek magyar meséket, szerzőket.
Saját karakterei közül van kedvence? Ha javasolhatná, melyikre hívná fel a figyelmet, hogy mindenképp jelenjen megy magyarul is, hogy mi is olvashassuk?
Alfonzot, a hollót szeretem legjobban karakterként is, és a róla szóló könyv szintén a kedvencem. 1990-ben jelent meg, és két évvel később elnyerte a „Rattenfänger von Hameln"-díjat. Alfonz hollóként nem igazán boldogul az életben, ezért Moldowantól, a varázslótól, azt kéri, hogy változtassa emberré, míg a varázsló maga pedig hollóvá változik. Mindketten nagyon kalandos utazáson vesznek részt. Találkoznak egy furcsa cirkusszal, gyanakvó emberekkel, egy imádnivaló boszival és számtalan érdekességgel.
Bízom benne, hogy ezt a könyvemet is lefordítják magyarra. És persze abban is, hogy a másik öt regényemet is.
Borisz, a kandúr a XXI. Budapesti Könyvfesztiválon debütál magyarul. (A Hol lakik a kisegér és az Egércirkusz után). Mindegyik hősei világutazók, merészek, kreatívak, különleges gépeket, házakat terveznek és kiviteleznek, amelyeket imádnak a gyerekek. Nagyon sok időt töltött kisgyermekek között, hogy ennyire pontosan ismeri és eltalálja, hogy mi fog tetszeni a kisóvodásoknak?
Annyi időt töltöttem köztük, mint bárki más, de valamikor én is voltam gyerek, és abból rengeteget merítek.
Gondolom, gyakran kap rajzokat gyerekektől. Kinek az elismerése a fontosabb: az övék, vagy a szakembereké?
Rengeteg rajzot kapok gyerekektől, és én még mindig kimondhatatlanul szerettem nekik és velük rajzolni, ez számít igazán.
Egyfajta szülinapi ajándéknak is lehet tekinteni – hiszen idén ünnepelte 60. születésnapját –, hogy március végén megnyitott Burgenlandban az Erwin Moser Múzeum. Mi látható ott? Milyen érzések töltötték el, mikor először hallotta a hírt? És amikor meglátta?
Az ERWIN MOSER MÚZEUM Golsban található, és összesen 65 festményt lehet megcsodálni. Gyerekkönyv illusztrációimat, ceruzarajzaimat, első regényem (Jenseits der großen Sümpfe, 1980) kézirata is látható burgenlandi tájképek, életképek közt. Vannak tollrajzok és akvarellek is, és három olyan korai grafika, amit 16, 17 és 18 évesen rajzoltam.
Természetesen különlegesen nagy öröm volt számomra, hogy „saját múzeumom" lesz, de gondolom minden művésznek az lenne. Sajnos a súlyos betegségem miatt nem tudtam ellátogatni oda. de rengeteg fotót láttam róla, és feleségemmel együtt én válogattam ki a képeket, amik oda kerültek, és közösen terveztük meg a kiállítást. Tehát, végül is, mindent láttam. A megnyitót pedig felvették nekem. A golsi gyerekek énekeltek egy dalt a megnyitón, ezt az Erwin Moser-dalt különösképp szerettem. Azért a feleségemmel kettesben hamarosan én is meg fogom látogatni a múzeumot.
Én 113 könyvét számoltam össze, jól számoltam? Van olyan történet a fejében, amit még mindenképp szeretne megjelentetni?
Több mint száz könyv, az biztos, de most nem tudnám megmondani a pontos számot. Igen, még mindig számos történet van a fejemben, és egy jegyzetfüzetben őrizgetek címeket további 133 történethez, például: A fölrengő nadrágok története, A paprika boszorkány története...
[Csapody Kinga]
Fotók az Erwin Moser Múzemről
