Frankfurti Könyvvásár

 

2015. október 13–18. között rendezték meg a 67. Frankfurti Könyvvásárt, amely a világ legnagyobb nemzetközi könyves fóruma, több mint 4000 eseménnyel, konferenciával, felolvasással, író-olvasó találkozóval. A 15 000 négyzetméteren, mintegy 300 000 látogatót vonzó vásáron közel 100 ország 7300 kiállítója képviseltette magát.


Miként értékeled, hogy sikerült számunkra az idei Frankfurti Könyvvásár?

Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a frankfurti szervezők idén némiképp átszervezték a könyvvásárt. Megszűntették például a nyolcas pavilont, az ott kiállító jobbára amerikai, és kanadai cégeknek a hatos pavilonban jelölték ki az új helyüket. Számunkra szerencsés volt ez a változtatás, mert ezek a könyvkiadók közelebb kerültek hozzánk, ezáltal sokkal egyszerűbben tudtuk megszervezni a velük való találkozásokat. De a mi elhelyezésünk is kedvezőbb volt idén. Tavaly kisebb vita kerekedett abból, hogy a magyar standot olyan országok közé rakták be, amelynek nem igazán örültünk.

Az idei kiállításunk Frankfurtban abból a szempontból volt érdekes, hogy először voltunk közös standon a Balassi Intézettel. Az elmúlt években az intézet és az egyesülés között kialakult diszharmonikus viszony következtében egymástól 70-80 méterre két stand reprezentálta a magyar könyvkiadást. Ez nem csak komikus, hanem drága és értelmetlen megoldás volt. Nagyon örülök, hogy mára ez a viszony barátságossá vált és a közös standon való kiállításunk kifejezetten harmonikus volt.

Hogy ítélted meg, a magyar stand kialakítása, mérete, funkciója mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket?

Azt gondolom, hogy az elmúlt években használt installáció betöltötte a hivatását, ám mára túllépett rajta az idő, fizikai és erkölcsi értelemben egyaránt. El kell gondolkoznunk azon, miként profilírozzuk át a magyar standot. Erről már a Balassi Intézettel is szót váltottunk. Keresztury Tibor, az MKKE igazgatója feladatul kapta, hogy az egyesülés munkatársaival együtt fogalmazzon meg és dolgozzon ki egy új koncepciót a jövő évi magyar standra vonatkozóan. Egy biztos, új üzeneteket kell megfogalmaznunk.

És végig kell gondolnunk a Balassi Intézet, az MKKE és a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda jövőbeni együttműködését is. Nagy örömmel értesültünk arról, hogy Balog Zoltán miniszter úr ígéretet tett arra, hogy a jelenleg hihetetlen alacsony, huszonötmilliós fordítástámogatási keretet az elkövetkező évben meg fogja emelni. Elemi érdeke a magyar könyvszakmának és a magyar íróknak is, hogy minél erősebb külföldi jelenlétet tudjunk biztosítani.

A könyvvásáron zajló magyar programok mennyire keltették fel a látogatók figyelmét?

A Balassi Intézet szervezte és finanszírozta programokon kiváló írók képviselték Magyarországot: Kiss Noémi Rongyos ékszerdoboz, Tóth Krisztina Akvárium, Dragomán György Máglya és Gárdos Péter Hajnali láz című könyvük német fordításával. Valamennyi könyvbemutatónk jól sikerült, különösen Dragomán György kapcsán fordult felénk kitüntetett figyelem. A vásár előtt néhány nappal jelent meg a Spiegel kulturális mellékletében Daniel Kehlmann kritikája Dragomán György Máglya című könyvéről, amelynek a felvezetésében arról értekezett, ha valaki ma a világirodalom centrumát keresi, akkor ne a tengeren túlra, ne Franciaországra vagy Németországra figyeljen, hanem Magyarországra. Ahol egy Konrád, egy Esterházy, egy Nádas, egy Krasznahorkai – és még sorolta tovább a neveket – művei jelennek meg, ott bizony nagy komoly értékek lelhetőek fel.

Mit jelent a Frankfurti Könyvvásár a magyar könyvkiadás szempontjából?

Számos nagy könyvvásárt rendeznek a világon, gyerekkönyvek esetében Bologna megkerülhetetlen, üzleti szempontból London jelentősége vitathatatlan, de Európában, sőt a világon is a legfontosabb a Frankfurti Könyvvásár. A Frankfurti Könyvvásár a „zsinórmérték”, ahol megjelennek az új trendek, ahol ki lehetett tapintani a nyugat-európai, a világ könyvszakma mozgásirányát. A frankfurti seregszemlén való sikeres szereplésünk a magyar könyvkiadás hírnevének erősítését, bemutatott könyveink a világ könyvpiacára jutásának esélyét jelenti. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ennek a nagyszerű shownak évről-évre aktív részesei legyünk.

Milyen új trendek jelentek meg Frankfurtban, egyáltalán, milyen könyves jövőt sugallt az idei vásár?

A világgazdasági válságig a könyvkiadást a könyvek sokfélesége, a közös kiadások világa jellemezte, ahol a színes, nagyméretű, elsősorban ismeretterjesztő albumok hódítottak. A világgazdasági válság megjelenésével ez a piac nagyon megtorpant, szó sincs róla, hogy eltűnt, de a jelentősége lecsökkent. Tökéletesen ezt a trendet tapasztaljuk Magyarországon is. A szépirodalom terén nagyon erős hullámzás figyelhető meg, három-öt éves ciklusok vannak. A Harry Potter őrületet, amely jelentős létszámú új olvasóközönséget teremtett, nagyon depresszív időszak követte. Most azt lehet látni, hogy a könyvek mérete csökken, racionalizálódik, az árakat próbálja mindenki elfogadható szinten tartani.

Idén mintha kevesebben állítottak volna ki, mégsem volt rosszkedvű a vásár. Az ekönyvekkel kapcsolatos ijedelem, hogy tönkreteszi a nyomtatott könyvek piacát, a múlté. Az ekönyvek piaca természetesen növekszik, de messze nem olyan dinamikával, ahogy azt három-négy évvel ezelőtt feltételeztük. Külföldi partnereink szerint van ahol stabilizálódik a piac, van ahol növekedik, de van ahol csökkenést lehet tapasztalni. Összességében pici elmozdulás történt a növekedés irányába.

Mekkora nagyságrendet képvisel Németországban az eladott ekönyvek száma?

Információim szerint 3-4% körüli lehet a forgalom. Az angolszász piacon, egyes terülteken, már van ahol vezet, de tudomásom szerint a 10% piaci részesedést itt sem érte el.

Jövőre mely nagyobb nemzetközi könyvvásárokon mutatkozik be a magyar könyvkiadás?

Februárban díszvendégek leszünk Tajvanon, augusztusban pedig kiemelt kiállítók leszünk a pekingi könyvvásáron. Fontos kiállítások lesznek még – Frankfurt és Bologna mellett – Varsóban, Belgrádban és Lipcsében.

Lafferton Kálmán

 

A rovat korábbi cikkei

ÚKP 2017/1. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

UKP 2017 1 hatter