Díszvendégség Göteborgban

 

Szorosabb és hatékonyabb együttműködést kíván kialakítani a Balassi Intézet a hazai kulturális intézményekkel, köztük a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével is. Hammerstein Judit főigazgatót Lafferton Kálmán kérdezi a várható változásokról.

– Milyen, a könyvszakmát is érintő változások várhatóak a Balassi Intézet működésében az idei évtől, arra is tekintettel, hogy az intézet felügyelete tavaly a külügyi tárcához került?

Valójában nincs változás, vagy ha igen, akkor az minden bizonnyal nem érinti a könyvszakmát. Továbbra is azt gondoljuk, és az előző három év tapasztalatai megerősítenek ebben, hogy a Balassi Intézet lebonyolításában működő Publishing Hungary program hatékony módon tudja képviselni a magyar irodalom külföldi népszerűsítésének ügyét. Természetesen az első hároméves ciklusnak vannak tanulságai is, melyeket a jövőben próbálunk szem előtt tartani.

– Miként és mekkora anyagi támogatással folytatódik a 2012-ben indult Publishing Hungary program?

A program 2015-ben, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, ismét évi 100 millió forintos keretből gazdálkodik. A korábban említett tanulságok kapcsán idén két dolgon is változtattunk: igyekeztünk jóval szorosabb és hatékonyabb együttműködést kialakítani az érintett könyvszakmai szervezetekkel, így a programot felügyelő kuratóriumba minden írószervezet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, de még az Írók Boltja képviselőjét is meghívtuk. A másik fontos tapasztalat az volt, hogy ebből az összegből csak korlátozott számú, mindenképp évi tíznél kevesebb megjelenés valósítható meg színvonalasan. 2015-ös programunkat már ennek szellemében alakítottuk ki.

– A Balassi Intézet számít-e, s ha igen, milyen formában, milyen területeken a magyar könyvkiadókat tömörítő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése együttműködésére a Publishing Hungary programban?

Jelenleg épp egy együttműködési megállapodáson dolgozunk, amelynek megkötése a közeljövőben várható a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével. A sarokpontokat közösen jelöltük ki, és alapvetően a célokban is egyetértünk. A jó kapcsolat első bizonyítéka az idei budapesti könyvfesztiválos együttműködés volt, amelynek jegyében részben a Publishing Hungary program finanszírozta a kínai standot a Millenárison, cserébe a jövő évi pekingi könyvvásáron a kínai féltől jelentős engedményekre számíthatunk egy komolyabb bemutatkozás esetén. Támogatjuk, hogy a MKKE magyar könyvpiacot bemutató kiadványa, a Bookmarket in Hungary frissített formában megjelenhessen, és minél szélesebb körben eljusson külföldön az érdeklődő szakmabeliekhez.

– Az idei évben mely nemzetközi könyvvásárokon mutatkozik be a magyar könyvkultúra, hol leszünk díszvendég ország, kik fogják képviselni hazánkat és milyen újdonságokra számíthatunk?

Februárban – a jövő évi díszvendégséget előkészítendő – 27 nm-es standon állítottunk ki Tajpejben, elsősorban angol nyelvű szépirodalmat és ismeretterjesztő könyveket, valamint gyerekirodalmat. Márciusban hagyományosan a lipcsei könyvvásáron vettünk részt, ahol Barnás Ferenc A kilencedik és Kiss Noémi Rongyos ékszerdoboz című műveit mutattuk be német nyelven a szerzők jelenlétében, mindkét programot nagy érdeklődés kísérte. Minden évben standot állítunk a budapesti könyvfesztiválon, így történt ez idén áprilisban is. Májusban pedig a tavalyi, igen sikeres prágai díszvendégség „levezetéseként”szerepeltünk egy kisebb összeállítással a cseh fővárosban. 2016-ban Varsóban lesz díszvendég Magyarország, mindamellett épp ez az esemény nyitja majd meg a jövő évi lengyelországi kulturális magyar évadot. Ennek bejelentésére került most sor a vásár megnyitóján, de bemutattuk Darvasi László, a vásárra megjelent Virágzabálók című művét is. Folytatódik a Donau Lounge, a bécsi Collegium Hungaricum által kezdeményezett program is, mely a Duna-menti országok irodalmának bemutatásával irodalmi párbeszédet kezdeményez ezen országok írói, szerzői között. A tavalyihoz hasonlóan a Donau Lounge színpada ismét több helyszínen is jelen lesz így. Az őszi „szezon” legfontosabb vására feltétlenül a frankfurti, amelyen idén a MKKE-vel közösen veszünk részt.

2015-ben Magyarország egyetlen helyszínen, a svédországi Göteborgban lesz díszvendég. Az előző három éves sikeres részvételt követően kaptuk a meghívást, amely Európa egyik legdinamikusabban fejlődő, leginkább az északi országok kiemelt eseményének számító könyvvásárára szól. A programban elsősorban szemináriumi beszélgetések, könyvbemutatók, dedikálások szerepelnek, de az irodalmi megjelenésen túl fotókiállítások, filmvetítések és zenei program is található a kínálatban. Göteborgban az eddigi legnépesebb íródelegáció képviseli majd hazánkat: Jókai Anna, Esterházy Péter, Bodor Ádám, Szőcs Géza, Tóth Krisztina, Berg Judit, Kukorelly Endre, Szécsi Noémi, Krusovszky Dénes, Kiss Judit Ágnes, Varró Dániel, Vincze Ferenc. A vásárra jelenik meg svédül Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – A Márk-változat című műve, Tóth Krisztina Pixel c. novellafűzére, Szőcs Géza Ha polip szuszog Kolozsvárott című kötete, valamint egy-egy versválogatás Kiss Judit Ágnestől, Varró Dánieltől és Krusovszky Dénestől.

– Milyen kommunikációs stratégiával, milyen kiadványok megjelentetésével kívánják a Publishing Hungary program minél sikeresebb megvalósulását elérni?

Kommunikációs stratégiánk két célkitűzést igyekszik megvalósítani: egyrészt el kell érnünk, hogy az adott országban, ahol részt veszünk egy könyvvásáron vagy irodalmi fesztiválon, a bemutatott szerzők minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak, minél többen látogassanak el programjainkra. Ebben óriási segítséget nyújtanak külföldi magyar intézeteink, amelyek kapcsolathálójuk és nyelvtudásuk révén sokkal hatékonyabban tudják elérni a külhoni olvasókat. Ugyancsak kivételes lehetőséget jelentenek a díszvendégségek. Nemcsak a magyar irodalom , hanem a széles értelemben vett magyar kultúra bemutatkozásának teremtenek platformot. A göteborgi vásár kommunikációs stratégiájának részeként például szemináriumi programfüzetünk hatvanezer példányban jut el a svéd közönséghez.

Másrészt nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Publishing Hungary programról idehaza is értesüljenek az olvasók és az érdeklődők, többek között ez az interjú is ezt a célt szolgálja. Továbbá minden évben készül egy angol nyelvű ajánló kiadvány, amely a frissen megjelent magyar szépirodalomból nyújt aktuális válogatást elsősorban a külföldi kiadók számára. Amennyire a finanszírozási korlátaink engedik, tervezzük a hatékonyabb online kommunikációt és a közösségi média intenzívebb használatát is.

 

A rovat korábbi cikkei

ÚKP 2017/1. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

UKP 2017 1 hatter