Az összeomlás elmaradt...

 

Az Alexandra bedőlése után az erősek még erősebbé váltak, több kiskiadó viszont a tönk szélére került - mondja Kocsis András Sándor. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke így sem pesszimista: végre nem esnek az eladási mutatók, egyre több fiatal vásárol könyvet - az irodalom népszerűsítésében pedig nagy szerepet az kap Olvasás Éjszakája és a hasonló könyves fesztiválok is.

Ha a könyves szakma helyzetéről beszélünk, most sem lehet megkerülni az Alexandra-csőd ügyét. Mi változott a kereskedőlánc januári bedőlése óta?

A helyzet elég bonyolult, kicsit jobb és kicsit rosszabb, mint ahogy korábban hittük volna: attól féltünk, hogy a közel 60, Alexandra-lánchoz könyvesbolt is elveszik, de a két versenytársnak, a Librinek és a Lírának köszönhetően többségük újra nyithat szeptemberben. Annak nem viszont nem örülök, hogy “kétlábú” lett a könyvszakma. A kis kiadók, akik nem tartoznak a két nagy kereskedelmi lánchoz, jelenleg is nagyon rossz állapotban, adott esetben csőd közelében vannak. A bedőlés előtt az Alexandra két terjesztője, a Rainbow és a Könyvbazár Kft. közel 3 milliárd forinttal tartozott a kiadóknak és a nyomdának – az adóságok óriási kárt okoztak, behajtásukra pedig nincs valódi esély.

A válsághelyzetben milyen kormányzati segítséget kapott a könyves szakma?

Nem jött segítség. Egyesületünk 6 pontos törvényjavaslat-csomagot küldött a miniszterelnöknek - ezek között szerepelt az állami követelésfelvásárlás lehetősége, 100 ezer forintig érvényes könyvvásárlási kedvezmény a pedagógusoknak, és hogy ideiglenes árkötöttséggel védjük a kiadói szakmát a kereskedő láncok árleszállító akcióitól. A kormány viszont annyi eleganciát sem mutatott felénk, hogy pontonként megindokolja az elutasítást. Így sem adjuk fel, igyekszünk legalább a Könyvbazár tartozásainak ügyében megoldást találni.

Hogyan alakulhat a hazai kiadók jövője?

Többük előtt nincs jövő: a bizományi rendszer miatt az Alexandra tartozása a kiadók adósságát is jelenti a bedolgozók felé. A csőd miatt több olyan könyves műhely is bezárt már, akiket nem nevezhetek meg most – de, hogy legyen konkrét példa is, az Osiris kiadó csak egy-két kötetet jelentett meg idén. Az erős kereskedelmi láncok csak erősödnek,a láncon kívüli kiadók viszont abszolút vesztesei a folyamatnak, és ez árt a szakma sokszínűségének is.

A kiadók után beszéljünk a fogyasztókról, vagyis az olvasókról. Az elmúlt három-négy évben hogyan változtak itthon az olvasói szokások? Mit veszünk a legszívesebben, mik a slágerek?

Az olvasói szokásokban mindig van mozgás: néhány éve hódít például a fiatalok körében a young adult műfaj ,ami nem felel meg a klasszikus ifjúsági regénynek – a vonal scifiben, fantasyban erős leginkább. Aztán betörnek az olyan extrém divatok, mint a felnőtt színező és a tépd szét- típusú kiadványok. Talán meglepő, de hálásak lehetünk a Harry Potter-könyveknek is, amik egy teljes, huszonéves generációt tettek könyvbaráttá, és itt az új, Potter 2.0-ás nemzedék, ami már a young adult-könyveket falja. Ugyanakkor a nem fikciós műfajokról se feledkezzünk meg. Az újságírók főleg a “szexinek” tartott irodalmi művekkel foglalkoznak,miközben magyar könyvforgalomnak csak a 25 százalékát teszi ki a fikciós anyag, Marcell Prousttól Stepheng Kingig bezárólag. A kiadványok 75 százaléka ismeretterjesztő vagy műszaki tartalom. Ráadásul, az eladási számokat tekintve még a külön polcon kezelt ifjúsági irodalom is felülmúlja a szépirodalmat.

Csökkent vagy nőtt az eladott könyvek száma az elmúlt négy évben?

Az utóbbi években kismértékű, folyamatos csökkenést tapasztaltunk. Idén viszont csak stagnált az eladások száma, ez is pozitív fejlemény, és bízhatunk a karácsonyi eladásokban is. Bár fő helyen az aktuális sikerkönyveket, például a Stephanie Meyer-köteteket láthatjuk, ezek pár hónapon belül kipörögnek – jó tudni, hogy forgalom 70 százalékát az két-három éve kiadott, úgynevezett longtail könyvek adják. Itt megint kiütközik a kis és nagykereskedők közötti különbség: a nagy láncoknál elfér a régi kiadvány is, a kicsik viszont az aktualitásra, a gyors haszonra mennek, és meg sem rendelik a régebbi példányokat, félnek, hogy nem tudnák eladni.

A könyves szakma régi félelme, hogy a tabletek és e-könyvek lassan kiszorítják a kézzel fogható köteteket. Valóban érezhető visszaesést okozott a könyvvásárlásban az e-platformok terjedése?

Inkább azt mondanám, hogy az illegális letöltések okozzák a legtöbb gondot, nálunk ez a leggyakoribb. Az e-könyvek kannibalizáló, piacfosztó hatása nem drámai mértékű, de százmilliós nagyságrendű kiesést jelenthet a könyvforgalmazók számára.

Hogy áll jelenleg az a kezdeményezése, hogy Esterházy Péter születésnapja, április 14. legyen a magyar próza napja? Nem fogja kioltani egymás hatását a két, közeli irodalmi ünnep, a költészet és a próza napja?

Az MKKE elnöksége megszavazta az ötletet, és eddig többnyire pozitív visszajelzéseket kaptam az egyesületen kívül is. A két kulturális eseményt egy szép, grandiózus programsorozattal kötnénk össze – abban bízom, hogy inkább erősíteni, mint gyengíteni fogják egymást.

Milyen formában vesz részt az egyesület az Olvasás Éjszakáján, miért tartják fontosnak a részvételt?

Ott leszünk, támogatjuk a fesztivált, de ez inkább a kiadók és a kereskedők ünnepe lesz: a Libri, a Líra, az Örkény könyvesbolt-hálózat is nagy erőbedobással készül az Olvéjszre, éjfélig tartó felolvasásokra, interaktív műsorokra számíthatunk. A MKKE ezen kívül készül egy, a Westend üzletközpontban tervezett könyves rendezvényre is, közel egy hónapon keresztül népszerűsítjük majd a könyvkultúrát a plázalátogatók körében.

Az Olvéjsz és a hasonló könyves fesztiválok képesek növekedésre is, vagy inkább a meglévő olvasói bázist mozgósítják újra és újra?

Alapvető érdek a látogatottság növelése, és mi minden eszközt bevetünk, hogy minél több érdeklődőt, reménybeli könyvvásárlót csábítsunk a programokra. Pontos adataim nincsenek, de a látogatottság jelentős, mindig jelennek meg új érdeklődők az Olvéjszen is. Ugyanakkor itt már felmerül a marketing kérdése, hogy kiket tudunk még elérni. A kiadók részéről nehéz lenne komoly reklámkampányokat finanszírozni, ebben szintén a nagykereskedőknek van több lehetősége.

Mit ajánlana a friss könyvtermésből az olvasóknak, az Olvasás Éjszakája látogatóinak?

Nem biztos, hogy már a Olvéjszre megjelenik, de ígéretes könyvnek tartom Margaret Atwood Boszorkánymagzat című Shakespeare-adaptációját, várhatóan nagy siker lesz. És ha már itt tartunk, ajánlhatom Jillian Keenan vicces, provokatív memoárját, a Szex, Shakespeare-t is.

Koncz Tamás

ÚKP 2019/4. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

UKP 2019 12 hatter