Visszatekintve az elmúlt húsz évre, úgy érzem, nagy utat jártunk be, s óriási elismerés volt mindannyiunk számára, akiknek közünk van a könyvfesztiválhoz, Peter Weidhaas tavalyi értékelése: szerinte a könyvfesztivál a maga műfajában, intellektuális kínálatában, hangulatában, miliőjében a világ legjobb öt könyvvására közé került. Zentai Péter Lászlóval, a MKKE igazgatójával Lafferton Kálmán beszélget.
Huszadik alkalommal nyitja meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Hogyan emlékszel vissza az indulásra?
Még a rendszerváltás lázában égve, az épp csak formálódó könyvpiac zavaros átalakulása közepette, valamikor 1992 elején azzal az ötlettel fordultam Bart Pistához, Egyesülésünk akkori elnökéhez, hogy az Európában is páratlan magyar könyves rendezvényünk, az Ünnepi Könyvhét mellett mit szólna, ha megpróbálkoznánk egy regionális jelentőségű nemzetközi vásár megszervezésével. Ez az ötletem közel sem volt annyira jól végiggondolt és kidolgozott, mint Supka Gézáé, az Ünnepi Könyvhét ötletadójáé, de jó apropó volt ahhoz, hogy felkeressük Peter Weidhaast, a Frankfurti Könyvvásár ma már legendás igazgatóját. Amikor óvatosan elővezettük irodájában a tervünket, minket is meglepett, hogy milyen gyorsan igent mondott, s a Frankfurti Könyvvásár Igazgatósága az elkövetkező két esztendőben felkészített minket egy valóban piacszervező nemzetközi könyvvásár elindítására. Az együttműködési készségben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy Egyesülésünket és a német Börsenverein-t szinte genetikus kapcsolatok fűzik egybe. A német könyvszakma tőzsdeegyesületét egy ízig-vérig magyar kereskedő, Horváth Károly Keresztély javaslatára hozták létre, míg a mi jogelődünket, a Pesti Könyvárusok Grémiumát 1795-ben szinte kizárólag német anyanyelvűek alapították. A könyvfesztivál elmúlt húsz évére – nyilván csak a szépre emlékezve – úgy tekintek vissza, mint egy esztendőről-esztendőre fokozatosan bővülő, egyre sokszínűbbé váló fiestára, egy igazi sikertörténetre. Weidhaas sem tanácsolta nekünk, s a kezdetektől fogva mi sem gondoltunk arra, hogy egy kicsinyített Frankfurtot hozzunk létre, a könyvhét sok évtizedes megmaradása azt tanácsolta nekünk, az olvasóközönségünket megszólító fesztivált hozzunk létre. Olyan rendezvényt, ahol a olvasók jól érzik magukat. A magyar olvasók kíváncsiságára, világirodalmi érdeklődésére, irodalomszeretetére alapoztunk, arra, hogy a magyar könyvkiadók hihetetlenül nyitottak a világra, a nemzetközi irodalom minden érdemleges művét szinte azonnal, színvonalasan fordítják le.
Végig ott bábáskodtam a fesztivál felett, de a kezdet kezdetén Inkei Péter, majd őt követően Balogh Katalin igazgatta és alapozta meg fesztiválunkat, mindketten két-két esztendeig töltve be ezt a posztot. Visszatekintve az elmúlt húsz évre, úgy érzem, nagy utat jártunk be, s óriási elismerés volt mindannyiunk számára, akiknek közünk van a könyvfesztiválhoz, Peter Weidhaas tavalyi értékelése: szerinte a könyvfesztivál a maga műfajában, intellektuális kínálatában, hangulatában, miliőjében a világ legjobb öt könyvvására közé került.
Lehet tudni melyik a másik négy könyvvásár?
A frankfurti mellett Weidhaas a közel egy hónapig tartó guadalajarai, az egész várost megmozgató lipcseit, valamint a Göteborgi Könyvvásárt említette még. A 90-es évek közepén magam is voltam a göteborgi vásáron, s emlékszem, első látásra beleszerettem. Már akkor megfogalmazódott bennem, milyen jó lenne, ha a budapesti vásár is olyan színvonalú lehetne, mint a göteborgi. A reményeink hál' Istennek valóra váltak. Hosszú évek óta 60 ezer látogató keresi fel rendezvényünket, 28–30 országból érkeznek hozzánk kiállítók, vendégek, s a fesztiválon belül egy olyan rendezvényt is megteremtettünk, amely azóta is egyedülálló Európában, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, a legtehetségesebb fiatal prózaírók bemutatkozását. Eddig közel 180 fiatal európai író debütált nemzetközi porondon Budapesten, s közülük sokan azóta országuk irodalmának meghatározó alakjai, s ami még talán ennél is fontosabb, egyharmaduknak már van magyar nyelvű kötete, némelyiküknek nem is egy.
Mire vagy a legbüszkébb?
Többek között arra, hogy a budapesti könyvfesztivál testesítette meg először az „irodalmi Európát". Két éve, amikor hazánk töltötte be az Unió soros elnöki tisztét, a könyvfesztivál az Unió velünk együtt mind a 27 tagállamának kortárs irodalmát, országonként legalább egy jeles írót vendégül hívta. A magyar könyvkiadás nagyon jó képet állított ki magáról, hisz mind a 27 országbéli szerző úgy érkezett Budapestre, hogy mindegyiküket friss magyar nyelvű kötete várta. Öröm átélni azt is, hogy a magyar olvasóközönség az egyik legigényesebb Európában, az érdeklődésüket, figyelmüket, szeretetüket megtapasztalva a Budapestre látogató írók mindig hihetetlenül jól érzik magukat. Túlzás nélkül állítható, a Budapest Nagydíjat a világirodalom legjelesebbjei örömmel fogadják el.
Az idei, jubileumi könyvfesztivál programjai közül mit emelnél ki?
Idén is egy világsztár jön Budapestre, Európa egyik legérdekesebb, legizgalmasabb írója, vagány fenegyereke, a francia irodalom meghatározó alakja, a Goncourt-díjas Michel Houellebecq. Nemrég jártam Párizsban, s nem volt a kezemben olyan lap, amelynek irodalmi összeállításában Houellebecq ne az első helyen szerepelt volna.
A könyvfesztivál nekünk, magyaroknak kiemelkedően fontos szakmai rendezvény is. Kezdettől fogva vásárunk sajátossága a több ezer könyvtárost megmozgató Könyvtáros Klub, amely idén a digitális könyvkiadásra, ezek könyvtári használatára fókuszál, amely rendkívül időszerű, éles viták tárgya a törvényalkotásban is.
De említhetem a „szívügyemet", a Születésnapi Irodalmi Szalont is. Immár húsz éve kedves gesztussal zárjuk a fesztivált, pódiumon köszöntjük a kerek születésnapjukat ünneplő íróinkat. Ezen alkalmakkor a közönség kötetlen, oldott formában találkozhat kedvenc íróival és együtt ünnepelhet velük. Idén a Tarján Tamás vezette irodalmi szalon vendége lesz többek között Hankiss Elemér, Juhász Ferenc, Gergely Ágnes, Konrád György, Ágh István, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Oravecz Imre, Szegedy-Maszák Mihály, Szőcs Géza, Podmaniczky Szilárd.
S természetesen meg fogjuk ünnepelni a fesztivál születésnapját is. A nyitónapon, amikor gyülekeznek az emberek, vetítünk egy filmetűdöt, amelyben közismert szerzők és könyves szakemberek – Esterházy Péter, Jókai Anna, Konrád György, Peter Weidhaas, Barna Imre, Kocsis András, Osztovits Ágnes és mások – fényképei és tőlük idézett sorok fognak peregni.
Az pedig a közönségünknek is szóló komoly születésnapi „ajándék", hogy a könyvfesztivál ragyogó, felújított állapotban megkapta a korábban a Csodák Palotájának helyet adó pavilont, aminek következtében egy tető alá kerül az egész vásár.
A fesztivál életében először fordul elő, hogy egy ország másodszor tölti be a díszvendég szerepét, elfogytak a meghívható országok?
Azért hívtuk meg újfent Olaszországot, mert gesztust akartunk gyakorolni, ugyanis a magyar állam ebben az évben nagyszabású kulturális évadot rendezhet Olaszországban. A másodszori díszvendégségnek már tavaly „megágyaztunk": Claudio Magris, a közép-európai gondolat remek írója volt a díszvendég, öt esztendeje pedig a világ legismertebb olasz alkotója, Umberto Eco vette át a Budapest Nagydíjat. A mostani díszvendégségre 17 olasz szerző jön Budapestre, elsősorban olyanok, akik most fognak bemutatkozni a magyar közönségnek. A 700 éves Boccaccio emlékére az Olasz Kultúrintézet nagyszabású ex libris kiállítást is rendez, s az író-olvasó találkozók mellett lesz hangverseny, sőt filmvetítés is, s persze szakmai programok, a legnagyobb olasz kiadók részvételével.
Lafferton Kálmán
(Fotó: SzTB)
