A kérdőívet októberben küldtük ki az MKKE tagszervezeteinek, a kiadókat kértük, hogy töltsék ki (lsd. csatolmány). Lehetőség volt az anonim válaszadásra. Csak a megfelelően kitöltötteket vettük figyelembe a statisztikai feldolgozásban, ilyen volt 59 kérdőív. Volt, aki e-mailben megírta, hogy legalább x százalékos visszaesésre számít, jelenleg már x millió forint a mínusz a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Volt, aki részlegesen válaszolt, ezeket a dokumentumokat sem vettük figyelembe a feldolgozáskor. Az 59 kiadó kb. fele (50%) azoknak az MKKE tagoknak, melyek fő tevékenysége a könyvkiadás. Figyelembe véve az anonim válaszadókat is, a kiadott és tervezett könyvek számából következtethetünk arra, hogy a mikro, néhány könyves vállalkozások közül sokan vannak, akik nem küldték vissza az ívet és hiányzik egy-két „közepes” méretű vállalkozás egzakt adatsora is. Ennek oka lehet, hogy a mikrokiadók között jelentős számú a „tetszhalott” állapotú, akik remélhetőleg átmenetileg fagyasztották be a tevékenységüket. A könyvforgalom kb. 20-25 százaléka ilyen kiskiadók terméke (előző években), ami tematikájában leginkább szak- és rétegkönyv és ezek a műhelyek a magyar könyvkiadás sokszínűségének nélkülözhetetlen biztosítékai.

Figyelembe kell vennünk az értelmezésnél, hogy 2020. első két hónapja még „jól” indult, ez bizonyára ellensúlyozta az első 9 hónap számait. A március közepén ránk omlott boltbezárások se nullázták le a könyvértékesítést, a webshopok forgalma felpörgött – ez igaz a nagy webáruházakra és a kiadói webshopokra egyaránt. Ezt alátámasztja TÁRKI (2020. nyár) kutatási jelentésének egyik megállapítása is, hogy a rendszeres könyvvásárlók egyaránt szívesen vásárolnak könyvesboltban (88%) és online (88%) is.

A feldolgozás statisztikai elemzésénél a kétdimenziós kontingenciatáblázatokat preferáltuk, ezekkel lehetett legszemléletesebben bemutatni az eredményeket. Kisszámú és ilyen eloszlású mintán az átlagszámítás nem értelmezhető számokat mutatna, ezt is mellőztük. Értelemszerűen a nagy könyvkereskedelmi hálózatok forgalmi adatai nem tükrözik feltétlenül a kiadói válaszok százalékban kifejezett változás-trendjeit. A „nagy” kiadók alacsonyabb „százalékai” mögött nominálisan magasabb számok vannak és ez fordítva is igaz.

Legfontosabb megállapításaink:

Az első 9 hónap könyveladásból származó árbevétele a kiadók (59) 62,71%-nál (37) csökkent (bázis az előző év azonos időszaka).

Az első 9 hónapban a megjelent címszám a kiadók (59) 76,27%-nál (45) csökkent (bázis az előző év azonos időszaka).

Az utolsó negyedévre tervezett és már megjelent címek száma az 59 kiadó 66,1%-nál(39) csökken(t) és 18,64%-nál (11) több az előző év azonos időszakát véve bázisként.

A vírushelyzet alakulásától, a megszorító intézkedések mértékétől függ, hogy mi lesz a karácsonyi szezonban, hogy alakulnak a forgalmi mutatók.

Bízunk benne, hogy 2020. karácsonyán a könyv lesz a legnépszerűbb ajándék.

MKKE