Mi a könyvszakma legérdekesebb kérdése ma? Éppen ma. Egy nap, egy kérdés, egy válasz. Könyvesek kérdeznek könyveseket. (Felül mindig a frissebbek).

Az ÚKP kéredezi M. Nagy Miklóstól, az Európa Kiadó igazgatójától: A könyves szakmában bekövetkezett generációváltás után (azzal összefüggésben?) új vagy korábban szokatlan jelenségekről beszél a könyves közösség. Például a már bevezetett/felépített külföldi szerzők újabb műveinek magyarországi jogaiért a versenytárs kiadók egészen a legutóbbi időszakig nem licitáltak a tendereken – a szakma bizonyos értelemben korlátozta önmagát. Ez a céhes önmérséklet most felszámolódik. Hogyan látja, mennyiben alakítja át a könyves szakmát ez a kíméletlen rablórömi?

M. Nagy Miklós válasza: Elég sarkos megfogalmazások: „rablórömi", „felszámolódik"... Nem hiszem, hogy így lesz, mert ez hosszabb távon senkinek sem érdeke. Kicsi a magyar piac, ha elkezdünk mindannyian túl nagy előlegeket fizetni, abba mindannyian belehalunk. Ma én rabolok el tőled egy szerzőt, holnap te tőlem? Többnyire az ügynökségek sem vevők erre. Vagy csak akkor, ha látják, hogy egy fontos szerzőjük nincs jó helyen. Azt pedig el kell fogadnunk, hogy a verseny ilyen szempontból élesedett.

(Fotó: Kötve-fűzve)  

Az ÚKP kéredezi Csordás Gábortól, a Jelenkor Kiadó igazgatójától: 2012-ben a könyvpiac rendkívül dinamikus koncentrálódása volt megfigyelhető. A nagy kiadócsoportok egymás után vonták érdekeltségi körükbe a kisebb, korábban függetlenként működő könyvkiadókat. A tőkekoncentráció okai viszonylag jól láthatók, a következményeiről viszont senki sem beszél. Ön mit gondol, milyen változásokat indukálhat a könyves szakmában vagy a könyvpiacon, ha majd szinte a teljes kiadói paletta négy-öt cég fennhatósága alatt működik?

Csordás Gábor válasza: A koncentráció elsősorban a könyvkereskedelemben (és általában az iparcikk-kereskedelemben) zajlott le, nemcsak nálunk, egész Európában. Hollandiában, Németországban válaszképpen a kiadók összeálltak egy-egy befektetői csoportra vagy tőkeerősebb kiadóra támaszkodva. A kooperálni képtelen magyar kiadók ezt elmulasztották, így aztán a nagy kereskedelmi vállalatok gyűjtik be őket, vagy alapítanak maguknak saját kiadókat. A jövő rémképe a vertikális nagyüzem, ahol egyetlen, hatékony szervezetben darálják könyvvé és sózzák rá az olvasóra a kéziratokat.

Az ÚKP kéredezi Darvas Adrienne-től, a HVG Könyvek marketingmenedzserétől: A közelmúlt egyik legizgalmasabb marketing innovációja a WOM-kampányok médiapiaci térnyerése. A WOM a suttogó propagandát, a szájpropagandát jelenti (vagyis azt a jelenséget, amikor a fogyasztók maguk végeznek marketing tevékenységet, egymást győzik meg, ajánlják vagy nem ajánlják az adott terméket). A könyves szakmában a suttogó propaganda alapvető jelenség, a WOM-kampány annyival többek ennél, hogy fizetett suttogó hírvivőkkel manipulálja az alulról építkező információterjedést. A HVG Könyvek láthatóan nagy hangsúlyt fektet a marketingre. Mit gondolsz erről az új marketing irányról? Próbáltok belevágni hasonlóba?

Darvas Adrienne válasza: Az ötlet remek, de mi biztosan nem vágunk bele hasonlóba, hagyjuk, hogy az olvasók spontán, őszintén dicsérjék a remek könyveinket. De ha egyszer mégis belevágunk, akkor egészen biztosan nem beszélünk róla.

Az ÚKP kéredezi Kúnos Lászlótól, a Corvina Kiadó vezetőjétől: Corvina Kiadó: nagy klasszikusok, igazi ínyencségek (Szecessziós építészet, Egy sor cigány). Látjuk a borítókat, soroljuk a Barcsay-féle Művészeti anatómiát, a Marco Polo sorozatot, Frank Júlia szakácskönyvíró mosolyog az érettségire készülés közben agyonnyúzott feladatgyűjtemények mellett. A Nyáry Krisztián előtti időszámításban a sikerlistákra mégis csak a különböző naplók (Családom-, Utazásaim-, Az én-, Háztartási napló) tudtak felkúszni. Mi ez a jelenség, és vajon miért ennyire kapósak a „magukat író könyvek” manapság?

Kúnos László válasza: Talán azért, mert mindenkiben ott szunnyad egy író vagy legalábbis az írásnak, az emlékezet megsegítésének, a saját élet valamilyen dokumentálásának vágya. És jó, ha az írni vágyó ember ehhez kérdéseket, ötleteket, útmutatót kap és mellé a papírt, a célnak megfelelő, szépen kivitelezett naplót. A könyvet, amit ő ír.

Az ÚKP kéredezi Nádor Zsófiától, a Scolar Kiadó szerkesztőjétől: A tavalyi év könyvszenzációja egy szadista úrról mesélt, előtte szerelmes vámpírokat szerettek nagyon, szimbólumkutató detektívet, varázslógyerekeket, még korábban egy ügyetlen szingli nőt. Mindig van egy kiválasztott sztori, aminek senki sem tud ellenállni. És mintha egyre bizarrabbak lennének a bestseller-szüzsék. Szerinted miről fog szólni az idei blockbuster?

Nádor Zsófia válasza: Biztos, hogy egyre bizarrabbak lesznek? Vérfertőző anya-fiú kapcsolat és apagyilkosság, egy őrült skandináv királyfi hallucinációi, egy kislány, akit élve szednek ki egy farkas gyomrából, egy férfi, aki egyszer csak bogárrá változik...
Az is lehet, hogy ahogy a körülöttünk lévő világ bizarrsága nő, úgy fognak a népszerű történetek a normalitáshoz közeledni, és a legkedveltebb regény az egyszeri munkavállaló története lesz, aki munkaideje végeztével elégedetten feláll, elmegy, befizeti a számláit a postán (késés nélkül), szitkozódás nélkül bevásárol, könnyedén tisztáz egy félreértést az elektromos művek készséges ügyintézőjével, majd hazatér a kényelmes, jól fűtött lakásába, ahol bekapcsolja az igényes szórakoztatás jegyében működő tévét, végül pedig békésen álomra hunyja a szemét.
De ha bizarrra van igény, én (némileg részrehajlóan) a kéziratszellemek által zaklatott inszomniás kiadói lektor és kerekesszékes barátjának történetét ajánlanám (Stefano Benni: Gyorslábú Achille).

Az ÚKP kéredezi Kolosi Beátától, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatójától: Néhány hónapon belül megszülethet a kötött könyvár törvény, amely a tervek szerint jelentősen korlátozza a kedvezményes könyvforgalmazást. A törvény értelmében a piacra kerülést követő egy évben nem akciózhatók majd a könyvek. A könyvesbolti forgalomban nem. Az online könyvkereskedelemben ugyanakkor továbbra is adhatók kedvezmények, akár a piaci bevezetés napjától. Piacvédelmi jogszabály – kivételekkel. Ön mit vár ettől a törvénytől? Segíteni fogja a szakmát (a túlhajtott akciók visszaszorításával)? Vagy inkább ártani fog (a vásárlók webshopokba terelésével)?

Kolosi Beáta válasza: A törvény bevezetésének mindenképp pozitív hatása lenne, előnyeit nemcsak a szakma, de a vásárlók is élveznék. A szakma szereplőit megóvná a kényszerakcióktól es felülárazástól, és tiszta helyzetet teremtene, míg a vásárlókat orientálná. Az online vásárlás folyamatos erősödésére inkább a vásárlói magatartás változása miatt számítok, nem hiszem, hogy a kötött könyvár törvény bevezetésének különösebb jelentősége lenne ebből a szempontból.

Kocsis András kéredezi L. Simon László kultúráért felelős államtitkártól: Mikor lesz nemzeti üggyé az olvasás, hasonlóan a labdarúgáshoz?

L. Simon László válasza: Idén ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének 150 évfordulóját, ennek keretében olvasást népszerűsítő programot is szeretnénk beindítani. Megjegyzem, a sport és a kultúra nem egymást kizáró területek, a sport támogatására ugyanúgy szükség van, mint a kultúráéra.

Az ÚKP kérdezi Kocsis Andrástól, a MKKE elnökétől: Egy cseh nő hirdetési felületként értékesíti kebleit. Reklámnyomott, interneten megosztható mély dekoltázs mint képfájl – pénzért. Bomba ötlet. Ön szerint a MKKE-nek mit lenne érdemes hirdetnie ilyen “cicilight” plakáton? (Mi az, amire minden eszközzel fel kell hívnia a legszélesebb nyilvánosság figyelmét?)

Kocsis András válasza: Ne a gondolataimban, hanem a könyvekből olvasson!

Holnap Kocsis András kéredezi L. Simon László kultúráért felelős államtitkártól: Mikor lesz nemzeti üggyé az olvasás, hasonlóan a labdarúgáshoz?