22 márc., 2017 Krasznahorkai László az Aegon Művészeti Díj idei nyertese

 Báró Wenckheim hazatér című regényéért kapta a díjat

More
16 márc., 2017 Állami kitüntetések március 15. alkalmából

Ők kapták az állami kitüntetéseket március 15. alkalmából

More
03 márc., 2017 Hatpontos javaslatcsomag

 Súlyos válságban a magyar könyvszakma

More
17 febr., 2017 Idén is átadják a Libri irodalmi díjakat

A Libri által alapított díjakkal az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák 

More
13 febr., 2017 A kormánynak a könyvkiadók mellé kell állnia

Alexandra-hálózat válsága súlyos kultúrpolitikai ügy

More

Szerető a fogason

Bethlen Margit: A szürke ruha
Színmű három felvonásban
Singer és Wolfner, Budapest, 1929



Gerő András sztorizott arról egy másodlagos frissességű könyvében (Szétszakított múlt, 2012), hogy a húszas évek First ladyje (azaz szerzőnk - így én fogalmaztam, most tekintsünk el attól, hogy a komrányzói rendszer miatt az igazából Horthy Miklósné volt) írt egy darabot, amiben a férj impotens és ezért megtűri a felesége mellett a szeretőket, sőt ő maga a kerítő. Na most ez egyáltalán nem így van, Gerőnek kissé zilált, szenzációhajhász a memóriája, kissé sokat látott bele a darabba.

Mely egy teljesen átlagos kamaradarab, szalondráma, nem csak mert az egyetlen helyszíne a polgári lakás szalonja, de olyan kis finomkodó is, nem történik benne semmi, csak a férj, a feleség és a családi barát zaklatott beszélgetéseiből áll. A barát szeretői szerepe kétséges, nemcsak kimondva nincs, de utalás sincs rá, még szóban sem, de így is minden világos: a férj nem pálya a csinos asszonynak, és a házibarát (aki épp annyit lóg náluk, mint egy bolyhosra koptatott köntös a fogason) régóta a szeretője, vagy régóta próbálkozik nála.

A jelenetek, mikor is mindannyian színen vannak, és a férj orra előtt évődnek (persze szolidan!) nem humorosak, pedig a szituáció olyan, inkább finomra hangoltan drámaiak. A megcsalt (?) férj lehetne komikus, tragikus alak egyaránt, de inkább semmilyen (hogy Gerő honnan szedte, hogy férfiasságában csorbát szenvedett, ezért pótszert keres az asszonynak, fogalmam sincs).

Férjével Rómában
(via huszadikszázad.hu)

Csehov megmondta már a színpadi kellékekről, hogy előbb utóbb elsülnek. Itt nekünk egy házikabátot házibarátot és egy orvost szállít le a kellékes – persze a polgári darabokhoz szükséges cseléden kívül. A házibarát konfliktust generált, az orvos pedig elhúzza majd a végén – no nem a nótát – a drámai pillanatokat: a feleség, egy hosszú, szinte rejtjelezetten a múltjukra visszautalgató veszekedést követően begyógyszerezi magát és már nem tudjuk meg, felébred-e, az orvos is tanácstalan, 1929-ben ezzel a lezáratlansággal mentek haza a nézők, mert persze azért bemutatták a darabot, bár nem hiszem, hogy az évad nagy sikere lett volna.

Nyelvezetében finomkodó, szereplői (vagyis inkább a szerző) gyakran használnak német kifejezéseket, hogy mutassák entellektüel, polgári mivoltukat. Maga a téma örök, időben és helyileg bárhová tehette volna, a kopt Egyiptomtól a csángókig, az akkori jelenbe ágyazni talán csak kényelmes volt, de nem ad semmi többletet, és mentes a korrajzok minden kritikus hangjától is. Mert az nem nagy tartalom, hogy a feleség boldogtalan, de túl erkölcsös (avagy nem eléggé erkölcstelen) hogy megszentségtelenítse a házasságát (avagy azt folytassa), ezért, bár férjét csak látszólag szereti, szakít szeretőjével (udvarlójával) és öngyi lesz.

Bovaryné és Nóra már 50-70 éve szökésben vannak, a pesti körúton viszont még mindig csak a végzet, s nem egy új élet elé térdelnek le a hősnők.

 


bethlen margit.jpg
Bethlen Margit (1882-1970)

(via mnl.gov.hu)

 

Margit asszony novellásköteteitvel is szemezgetünk, de ezekről majd egy másik alkalommal. És mert a nagy leporolások károsak az egészségre, legközelebb már tényleg frissebb könyvekről mondjuk meg  a szerintünk tutit.

Interjú

Eltitkolt történelem

Itt születtem, itt nőttem fel, és annyi érdekes történettel találkozom, ami Magyarországgal kapcsolatos, hogy nem tudok szó, illetve írás nélkül elmenni mellettük. Magyarország rengeteg dolgon ment keresztül, nemcsak az elmúlt évszázadban, hanem korábban is, és megpróbálom elmagyarázni az amerikai-aknak Magyarországot és a magyaroknak Amerikát. Számomra Magyarország nagyon fontos, és megpróbálok azért is dolgozni, hogy az amerikaiaknak is fontos legyen Magyarország.

Kati Marton íróval Fejes Imre beszélget

Kritika

Rendszerváltó versek

Nagy Gáspár Öröknyár: elmúltam 9 éves című verse „vakmerően” és nyíltan már 1984-ben, a legérzékenyebb pontján vonta kétségbe a Kádár-rendszer legitimitását, ezért is emelkedhetett a forradalom emlékezetének szimbólumává. ’56-os és „56-os” versei pedig valamiképpen leképezik a magyarországi társadalom önképének változásait. Ezért a gyűjteménybe olyan dokumentumokat, interjúrészleteket, tanulmányokat is beválogattunk, amelyekből – középpontban a magyar írótársadalom szerveződésével – élményszerűen kirajzolódik a kor és korszak rendkívül mozgalmas és izgalmas története.

Pécsi Györgyi könyvajánlója

Tudósítás

Kiadói perspektívák

Ha a 2016-os rendezvényt egyetlen szóval kellene jellemezni, minden bizonnyal a koncentráltság lenne az a szó. Miközben a világkönyves piaci teljesítménye évről évre nő, a vásár mérete folyamatosan csökken. Ez már a második év, amikor a 7-es és 8-as pavilont nem kapcsolták be a rendezvénybe, mert nem volt rá szükség. Közben pedig a legnagyobb könyves konzorciumok hatalmas standjainak belépő falán egyre hosszabb felsorolás jelzi, hogy mely kiadók tartoznak az adott vezérmárkához.

Szabó Tibor Benjámin beszámolója

2016. IV. szám

Téli könyvvásár – katalógus