08 máj., 2018 46. Tokaji Írótábor

2018. augusztus 16–19.

More
07 máj., 2018 Megnyílt a Szent István-könyvhét Budapesten

Az ünnepségen átadták az ez évi Stephanus-díjakat

More
05 ápr., 2018 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Könyvfesztivál április 19. és 22. között a Millenáris parkban

More
26 márc., 2018 50. bolognai könyvvásár

Minden eddiginél több magyar gyermekkönyvkiadó idei Bolognai Könyvvásáron

More
23 márc., 2018 Aegon Művészeti Díj – 2018

Nádas Péter Világló részletek című műve 2018-ban az Aegon Művészeti Díj nyertese

More

Szerető a fogason

Bethlen Margit: A szürke ruha
Színmű három felvonásban
Singer és Wolfner, Budapest, 1929



Gerő András sztorizott arról egy másodlagos frissességű könyvében (Szétszakított múlt, 2012), hogy a húszas évek First ladyje (azaz szerzőnk - így én fogalmaztam, most tekintsünk el attól, hogy a komrányzói rendszer miatt az igazából Horthy Miklósné volt) írt egy darabot, amiben a férj impotens és ezért megtűri a felesége mellett a szeretőket, sőt ő maga a kerítő. Na most ez egyáltalán nem így van, Gerőnek kissé zilált, szenzációhajhász a memóriája, kissé sokat látott bele a darabba.

Mely egy teljesen átlagos kamaradarab, szalondráma, nem csak mert az egyetlen helyszíne a polgári lakás szalonja, de olyan kis finomkodó is, nem történik benne semmi, csak a férj, a feleség és a családi barát zaklatott beszélgetéseiből áll. A barát szeretői szerepe kétséges, nemcsak kimondva nincs, de utalás sincs rá, még szóban sem, de így is minden világos: a férj nem pálya a csinos asszonynak, és a házibarát (aki épp annyit lóg náluk, mint egy bolyhosra koptatott köntös a fogason) régóta a szeretője, vagy régóta próbálkozik nála.

A jelenetek, mikor is mindannyian színen vannak, és a férj orra előtt évődnek (persze szolidan!) nem humorosak, pedig a szituáció olyan, inkább finomra hangoltan drámaiak. A megcsalt (?) férj lehetne komikus, tragikus alak egyaránt, de inkább semmilyen (hogy Gerő honnan szedte, hogy férfiasságában csorbát szenvedett, ezért pótszert keres az asszonynak, fogalmam sincs).

Férjével Rómában
(via huszadikszázad.hu)

Csehov megmondta már a színpadi kellékekről, hogy előbb utóbb elsülnek. Itt nekünk egy házikabátot házibarátot és egy orvost szállít le a kellékes – persze a polgári darabokhoz szükséges cseléden kívül. A házibarát konfliktust generált, az orvos pedig elhúzza majd a végén – no nem a nótát – a drámai pillanatokat: a feleség, egy hosszú, szinte rejtjelezetten a múltjukra visszautalgató veszekedést követően begyógyszerezi magát és már nem tudjuk meg, felébred-e, az orvos is tanácstalan, 1929-ben ezzel a lezáratlansággal mentek haza a nézők, mert persze azért bemutatták a darabot, bár nem hiszem, hogy az évad nagy sikere lett volna.

Nyelvezetében finomkodó, szereplői (vagyis inkább a szerző) gyakran használnak német kifejezéseket, hogy mutassák entellektüel, polgári mivoltukat. Maga a téma örök, időben és helyileg bárhová tehette volna, a kopt Egyiptomtól a csángókig, az akkori jelenbe ágyazni talán csak kényelmes volt, de nem ad semmi többletet, és mentes a korrajzok minden kritikus hangjától is. Mert az nem nagy tartalom, hogy a feleség boldogtalan, de túl erkölcsös (avagy nem eléggé erkölcstelen) hogy megszentségtelenítse a házasságát (avagy azt folytassa), ezért, bár férjét csak látszólag szereti, szakít szeretőjével (udvarlójával) és öngyi lesz.

Bovaryné és Nóra már 50-70 éve szökésben vannak, a pesti körúton viszont még mindig csak a végzet, s nem egy új élet elé térdelnek le a hősnők.

 


bethlen margit.jpg
Bethlen Margit (1882-1970)

(via mnl.gov.hu)

 

Margit asszony novellásköteteitvel is szemezgetünk, de ezekről majd egy másik alkalommal. És mert a nagy leporolások károsak az egészségre, legközelebb már tényleg frissebb könyvekről mondjuk meg  a szerintünk tutit.

Interjú

Élesítjük a képet

Elsősorban nagy kiadókkal keressük a kapcsolatot, olyanokkal, akik már adtak ki magyar szerzőt. További fontos szempont, hogy azokból az országokból hívjunk kiadókat, ahol nemrég voltunk vagy a közeljövőben leszünk díszvendégek. Itt elsődlegesen a díszvendégség idején létrejött kapcsolatok utógondozása a cél, illetve a díszvendégség előkészítése érdekében további magyar vonatkozású kötetek megjelentetése az adott nyelven. Igyekszünk meggyőzni a kiadókat arról, hogy érdemes magyar irodalmat publikálniuk.

Interjú Hammerstein Judittal

Kritika

Kötéltánc a háborúban

 

Tyll, a bolond fekete humorán és szabadságot hirdető mutatványain keresztül egyszerre közvetít az őrület és a rémségek koráról, valamint a művészet hatalmáról. És ha bárkit elkedvetlenítene a regény napjainktól oly távoli kora, bizton állíthatjuk, a Tyll rendkívül olvasmányos mű. Ebben nagy szerepet játszik, hogy Kehlmann nem a korszak, a barokk nyelvét imitálja. Archaizálás helyett egyszerű nyelven mesél, amelyet bár átitat az akkori világnézet, mégsem áll távol tőlünk.

Mundrucz Szilvia könyvajánlója

Tudósítás

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

 

A könyvfesztiválnak hamar kialakult a koreog-ráfiája: csütörtökön, a megnyitó után átadják a Budapest Nagydíjat, vasárnap zárás előtt köszöntik a kerek születésnapos magyar írókat. Közben pedig reflektorfénybe kerülnek a dísz-vendég országok – idén Szerbia –, jönnek a legjobb európai első könyvesek, és könyvbemu-tató könyvbemutatót követ, mindenütt dedikáló írók. Idén a német irodalom legünnepeltebb íróját, Daniel Kehlmannt köszönthetjük főváro-sunkban. Kehlann 1975-ben Münchenben született, jelenleg Bécsben és Berlinben él. Regényei és esszékötetei már huszonéves korában hatalmas kritikai és közönségsikert arattak, a világhírt A világ fölmérése című regénye hozta meg.  

Péterfy Gergely írása

2018. I. szám

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – katalógus