19 máj., 2017 XXV. Szent István Könyvhét

2017. május 22–27., Budapest V., Ferenciek tere

More
16 máj., 2017 Átadták a Libri irodalmi díjakat

A díjátadóját május 15-én este tartották Budapesten a Budapest Music Centerben

More
13 ápr., 2017 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Orhan Pamuk és a V4-ek lesznek a Millenáris díszvendégei 

More
07 ápr., 2017 Sikeres részvétel a bolognai könyvvásáron

A Publishing Hungary program felelt a magyar képviseletért

More
24 márc., 2017 Megnyílt a Lipcsei Könyvvásár

Idén 43 országból 2493 kiállító mutatja be újdonságait

More

Szerető a fogason

Bethlen Margit: A szürke ruha
Színmű három felvonásban
Singer és Wolfner, Budapest, 1929



Gerő András sztorizott arról egy másodlagos frissességű könyvében (Szétszakított múlt, 2012), hogy a húszas évek First ladyje (azaz szerzőnk - így én fogalmaztam, most tekintsünk el attól, hogy a komrányzói rendszer miatt az igazából Horthy Miklósné volt) írt egy darabot, amiben a férj impotens és ezért megtűri a felesége mellett a szeretőket, sőt ő maga a kerítő. Na most ez egyáltalán nem így van, Gerőnek kissé zilált, szenzációhajhász a memóriája, kissé sokat látott bele a darabba.

Mely egy teljesen átlagos kamaradarab, szalondráma, nem csak mert az egyetlen helyszíne a polgári lakás szalonja, de olyan kis finomkodó is, nem történik benne semmi, csak a férj, a feleség és a családi barát zaklatott beszélgetéseiből áll. A barát szeretői szerepe kétséges, nemcsak kimondva nincs, de utalás sincs rá, még szóban sem, de így is minden világos: a férj nem pálya a csinos asszonynak, és a házibarát (aki épp annyit lóg náluk, mint egy bolyhosra koptatott köntös a fogason) régóta a szeretője, vagy régóta próbálkozik nála.

A jelenetek, mikor is mindannyian színen vannak, és a férj orra előtt évődnek (persze szolidan!) nem humorosak, pedig a szituáció olyan, inkább finomra hangoltan drámaiak. A megcsalt (?) férj lehetne komikus, tragikus alak egyaránt, de inkább semmilyen (hogy Gerő honnan szedte, hogy férfiasságában csorbát szenvedett, ezért pótszert keres az asszonynak, fogalmam sincs).

Férjével Rómában
(via huszadikszázad.hu)

Csehov megmondta már a színpadi kellékekről, hogy előbb utóbb elsülnek. Itt nekünk egy házikabátot házibarátot és egy orvost szállít le a kellékes – persze a polgári darabokhoz szükséges cseléden kívül. A házibarát konfliktust generált, az orvos pedig elhúzza majd a végén – no nem a nótát – a drámai pillanatokat: a feleség, egy hosszú, szinte rejtjelezetten a múltjukra visszautalgató veszekedést követően begyógyszerezi magát és már nem tudjuk meg, felébred-e, az orvos is tanácstalan, 1929-ben ezzel a lezáratlansággal mentek haza a nézők, mert persze azért bemutatták a darabot, bár nem hiszem, hogy az évad nagy sikere lett volna.

Nyelvezetében finomkodó, szereplői (vagyis inkább a szerző) gyakran használnak német kifejezéseket, hogy mutassák entellektüel, polgári mivoltukat. Maga a téma örök, időben és helyileg bárhová tehette volna, a kopt Egyiptomtól a csángókig, az akkori jelenbe ágyazni talán csak kényelmes volt, de nem ad semmi többletet, és mentes a korrajzok minden kritikus hangjától is. Mert az nem nagy tartalom, hogy a feleség boldogtalan, de túl erkölcsös (avagy nem eléggé erkölcstelen) hogy megszentségtelenítse a házasságát (avagy azt folytassa), ezért, bár férjét csak látszólag szereti, szakít szeretőjével (udvarlójával) és öngyi lesz.

Bovaryné és Nóra már 50-70 éve szökésben vannak, a pesti körúton viszont még mindig csak a végzet, s nem egy új élet elé térdelnek le a hősnők.

 


bethlen margit.jpg
Bethlen Margit (1882-1970)

(via mnl.gov.hu)

 

Margit asszony novellásköteteitvel is szemezgetünk, de ezekről majd egy másik alkalommal. És mert a nagy leporolások károsak az egészségre, legközelebb már tényleg frissebb könyvekről mondjuk meg  a szerintünk tutit.

Interjú

A velemi kertben

Ugyanakkor eszem ágában nem volt csupáncsak szórakoztató „sztori-gyűjte-ményt” összeállítani, hiszen a történetek is egyetlen célt szolgáltak: felmutatni egy embert. Korábbi beszélgető-könyveim alapján azt is tudhattam, hogy nem célom az állásfoglalás: én közvetítő vagyok a beszélő és az olvasó között. Dokumentum-regényt írok, de a leírtak nem a történte-ket, hanem a Törőcsik Mari nevű személy életét és szemléletét dokumentálják. A beszélgetéseken a kérdező feladata, hogy elindítsa, terelje a riport alanyát.

Bérczes Lászlóval Bán Magda beszélget

Kritika

Szökés, szöktetés

Pamuk, akit támadtak a kurdokkal való szimpatizálásáért, az örmény holokausztról tett nyilatkozatáért, észak-amerikai iskolázottságá-nak a török, illetve iszlám tradíciótól eltérő elemeiért, nyílt társadalomkritikát általában nem gyakorol. Lényeges eseményekre (katonai puccsokra, politikai perekre, súlyos összecsapá-sokra, konzervativizmus és modernitás megütkö-zéseire, korrupciók garmadájára, vagy akár természeti katasztrófákra) csak utal mint az egyéni sorsot magába forrasztó közösségi történésekre. Hűvös mondatainak mögöttes tartalma mégsem téveszt célt.

Tarján Tamás könyvajánlója

Tudósítás

Publishing Hungary – 2017

A jövőben nyitni szeretnénk a spanyol nyelvterület felé, ezért tájékozódás céljából elmegyünk a guadalajarai könyvvásárra, hogy felmérjük, miként tudnánk az amerikai kontinensen hosszabb távú építkezésbe kezdeni. Felkerestük továbbá valamennyi külföldi intézetünket és külképviseletünket célzott kérdőívekkel, melyek arra keresték az átfogó választ, hogy milyen a magyar irodalom pozíciója, ismertsége világszerte. A beérkezett anyagok kiértékelése folyamatban van. A végeredmény biztosan sok tanulsággal szolgál majd.

Hammerstein Juditot Lafferton Kálmán kérdezte

2017. I. szám

Könyvheti katalógus