15 jún., 2017 2016. évi reprográfiai jogdíj

Felhívás

More
06 jún., 2017 88. Ünnepi Könyvhét

Több mint 80 kiadó 339 új kötete jelenik meg az idei könyvhétre

More
19 máj., 2017 XXV. Szent István Könyvhét

2017. május 22–27., Budapest V., Ferenciek tere

More
16 máj., 2017 Átadták a Libri irodalmi díjakat

A díjátadóját május 15-én este tartották Budapesten a Budapest Music Centerben

More
13 ápr., 2017 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Orhan Pamuk és a V4-ek lesznek a Millenáris díszvendégei 

More

Szerető a fogason

Bethlen Margit: A szürke ruha
Színmű három felvonásban
Singer és Wolfner, Budapest, 1929



Gerő András sztorizott arról egy másodlagos frissességű könyvében (Szétszakított múlt, 2012), hogy a húszas évek First ladyje (azaz szerzőnk - így én fogalmaztam, most tekintsünk el attól, hogy a komrányzói rendszer miatt az igazából Horthy Miklósné volt) írt egy darabot, amiben a férj impotens és ezért megtűri a felesége mellett a szeretőket, sőt ő maga a kerítő. Na most ez egyáltalán nem így van, Gerőnek kissé zilált, szenzációhajhász a memóriája, kissé sokat látott bele a darabba.

Mely egy teljesen átlagos kamaradarab, szalondráma, nem csak mert az egyetlen helyszíne a polgári lakás szalonja, de olyan kis finomkodó is, nem történik benne semmi, csak a férj, a feleség és a családi barát zaklatott beszélgetéseiből áll. A barát szeretői szerepe kétséges, nemcsak kimondva nincs, de utalás sincs rá, még szóban sem, de így is minden világos: a férj nem pálya a csinos asszonynak, és a házibarát (aki épp annyit lóg náluk, mint egy bolyhosra koptatott köntös a fogason) régóta a szeretője, vagy régóta próbálkozik nála.

A jelenetek, mikor is mindannyian színen vannak, és a férj orra előtt évődnek (persze szolidan!) nem humorosak, pedig a szituáció olyan, inkább finomra hangoltan drámaiak. A megcsalt (?) férj lehetne komikus, tragikus alak egyaránt, de inkább semmilyen (hogy Gerő honnan szedte, hogy férfiasságában csorbát szenvedett, ezért pótszert keres az asszonynak, fogalmam sincs).

Férjével Rómában
(via huszadikszázad.hu)

Csehov megmondta már a színpadi kellékekről, hogy előbb utóbb elsülnek. Itt nekünk egy házikabátot házibarátot és egy orvost szállít le a kellékes – persze a polgári darabokhoz szükséges cseléden kívül. A házibarát konfliktust generált, az orvos pedig elhúzza majd a végén – no nem a nótát – a drámai pillanatokat: a feleség, egy hosszú, szinte rejtjelezetten a múltjukra visszautalgató veszekedést követően begyógyszerezi magát és már nem tudjuk meg, felébred-e, az orvos is tanácstalan, 1929-ben ezzel a lezáratlansággal mentek haza a nézők, mert persze azért bemutatták a darabot, bár nem hiszem, hogy az évad nagy sikere lett volna.

Nyelvezetében finomkodó, szereplői (vagyis inkább a szerző) gyakran használnak német kifejezéseket, hogy mutassák entellektüel, polgári mivoltukat. Maga a téma örök, időben és helyileg bárhová tehette volna, a kopt Egyiptomtól a csángókig, az akkori jelenbe ágyazni talán csak kényelmes volt, de nem ad semmi többletet, és mentes a korrajzok minden kritikus hangjától is. Mert az nem nagy tartalom, hogy a feleség boldogtalan, de túl erkölcsös (avagy nem eléggé erkölcstelen) hogy megszentségtelenítse a házasságát (avagy azt folytassa), ezért, bár férjét csak látszólag szereti, szakít szeretőjével (udvarlójával) és öngyi lesz.

Bovaryné és Nóra már 50-70 éve szökésben vannak, a pesti körúton viszont még mindig csak a végzet, s nem egy új élet elé térdelnek le a hősnők.

 


bethlen margit.jpg
Bethlen Margit (1882-1970)

(via mnl.gov.hu)

 

Margit asszony novellásköteteitvel is szemezgetünk, de ezekről majd egy másik alkalommal. És mert a nagy leporolások károsak az egészségre, legközelebb már tényleg frissebb könyvekről mondjuk meg  a szerintünk tutit.

Interjú

Társas magány

Talán az elidegenedés és a magány az első szavak, amik eszünkbe juthatnak Rakovszky Zsuzsa legújabb, Célia című regényét olvasva. Az író korábbi történelmi regényeivel ellentétben ez a történet a jelen Magyarországán játszódik, elbeszélő-je egy felnőni képtelen, de már bőven középkorú férfi, aki maga is egy széthullott családból érkezik, a címszereplő pedig a feltételezett lánya, aki bajba kerül. Célia keresése közben tapasztalhatjuk, hogy mennyire reménytelennek tűnnek a családi és az egyéb emberi kapcsolatok, és hogy a bennünket körülvevő digitális világ mennyire szegényes megoldásokat kínál a boldogtalanságunkra.

Rakovszky Zsuzsával Szarka Károly beszélget

Kritika

Dallamtalan dúdoló

Bot ritmusára szabott léptek a Duna-parton. Hosszas álldogálás a postán, fájdalmasan elnyújtott hónapok, míg egy név sorra kerülhet a műtétre várók listáján. Egy délután, mikor a lecsúszó ruha nesze, a komód reccsenése riaszt fel a merengésből, a gyerekkor emlékeiből – mire is? Testvérek, barátok hiányára, harcok és kompromisszumok keserű utóízére. A pár órára, míg eljön az este, hogy aztán  ágyba bújva megadjuk magunkat a kis, és talán a nagy halálnak is. Az időskor teljesen hétköznapi, naturális helyzeteiből építkezik új versesköteté-ben Ágh István, Kossuth-díjas költő.

Koncz Tamás könyvajánlója

Tudósítás

Mindennapi penzum

A másik fontos mondanivalóm: itthon huszonöt éve többnyire csak felszínes ismertetések jelen-tek meg könyveimről. A „kalandor” és a „hon-vágy” és a siránkozás. Senki nem próbált meg kánonba helyezni, vagy elemezni, hogy több mint harminc magyar könyvemben tulajdonkép-pen mit is művelek?! Reménykedem, hátha lesz egy filosz, aki rászánna erre a kutatásra egy-két évet!

Ferdinandy Györgyöt Lobello Maya kérdezte

2017. II. szám

Könyvheti katalógus